2014.10.15. 13:56
Őszi múzeumi beszélgetések Nyírbátorban
Nyírbátor - A már évek óta - legutóbb idén tavasszal - megrendezésre kerülő „Beszélgetések múltról, jelenről és jövőről” előadás sorozat őszi kurzusa elkezdődött a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma és annak Baráti Köre rendezésében.
Nyírbátor - A már évek óta - legutóbb idén tavasszal - megrendezésre kerülő „Beszélgetések múltról, jelenről és jövőről” előadás sorozat őszi kurzusa elkezdődött a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma és annak Baráti Köre rendezésében.
Az első előadást Dr. Báthori Gábor hadtörténész, a MNM Báthori István Múzeum intézményvezetője tartotta „ 100 évvel ez előtt tört ki az első világháború. Magyarország és a Nagy Háború” címmel.
Az előadó egy elfeledett, agyonhallgatott korabeli költő, Erdős René Lángba borult világ c. versének felolvasásával vezette fel mondandóját egy 1916-ban a tanároknak, ünnepségek szervezőinek kiadott segédkönyvből.
Majd azzal a talán meghökkentő tézissel folytatta, hogy Európa számára ez a bizonyos I. világháború kvázi a harmadik volt: elsőként az 1618-1648-as „Harmincéves háborút, másodiknak a napóleoni, majd harmadikként az 1914-ben kitört „I. Világháborút” nevesítette.
Az első kettő lángba borította egész Európát Moszkváig, ezen sorban a harmadik pedig a gyarmatokat, illetve Japánt és az USA-t is „beszippantotta” az új világrend kialakításának véres és kegyetlen játszmájába.
A hadtörténész részletesen kitért az 1916-os román betörés előzményeire, az újabb kutatások során kiderült háttéralkukra - már ekkor igényt formált Románia az Antantnál Magyarország egészen a Duna-Tisza közéig tartó területére Erdély és még több terület mellett(!) -, az osztrák- magyar vezérkart váratlanul és felkészületlenül ért betörés térnyerésére, majd a románok Erdélyből való kiszorítására, Bukarest és Havas-alföld elfoglalására. De szót ejtett a román második betörésről is, amely egészen a Dunán-túl területéig tért nyert.
Szólt a magyar veszteségekről. Csak (az akkori !) Magyarország 3.8 millió katonát adott a háborúhoz: 661 ezren elestek – „a Honfoglalástól 1849-ig nem volt ennyi halott katonánk” hangsúlyozta a hadtörténész -, 743 ezerre tehető a sebesültek száma, 734 ezren estek hadifogságba, akik közül nagyon sokan soha nem tértek haza.
A „Beszélgetések…” folytatódnak. Az ősz folyamán még négy alkalommal, amikre a MNM Báthori István Múzeuma és annak Baráti Köre szeretettel vár minden kedves érdeklődőt Nyírbátorba.
Tanyik József