Újjáéledés utáni gondok

Komlódtótfalu - Az 1970-es árvíz elpusztította, az építési tilalom pedig „meghuszadolta” a települést. A Szamoson és a Tiszán 1970 májusában levonuló hatalmas árvíz teljesen elpusztította az azelőtt 1400 lakosú Komlódtótfalut. Ráadásul a tragédia után a minisztertanács építési tilalmat rendelt el Nagygéc, Komlódtótfalu, Nagy- és Kishódos, valamint Garbolc területén. Ám maradt néhány jó értelemben vett konok lokálpatrióta Komlódtótfaluban, aki nem hagyta ebek harmincadjára szülőfaluját. Az építési tilalmat csak 1993. október 28-án oldotta fel az Antall-kormány. De vajon nem történt-e mindez túl későn? Hiszen ekkora a falu lakossága 67-re zsugorodott. Erről és az azt követő időkről, a mai helyzetről, a kilátásokról beszélgetünk Szabó Árpád polgármesterrel.

– A kezdeti lelkesedés, sajnos, nem tartott sokáig – vág a dolgok sűrűjébe Szabó Árpád. – 1998-ban egy negatív tendencia indult el: megszüntették a buszjáratot, bezárt az egyetlen ÁFÉSZ-bolt. Sosem akartam politikai pályára lépni, de a sors úgy hozta, hogy elinduljak a polgármester-választáson 1998-ban. Akkor patthelyzet alakult ki, fél év után újra megmérkőztünk, akkor én nyertem. Aztán a képviselő-testülettel hozzáláttunk a falu másodszori megmentéséhez. Első körben sikerült visszaállítani a buszközlekedést, mint vállalkozó, magam nyitottam boltot a településen.

Megindult a kompközlekedés a Szamoson. Rendbehoztuk a csapadékvíz-elvezető árkokat, virágosítottunk, rendezettek lettek a közterületek, buszfordulót építettünk. Felépült a közösségi ház, ennek egy szobájába költözött a polgármesteri hivatal. A régi hivatali épületben pedig szociális szolgáltató kezdte meg működését. A romos gázcseretelepet eltakarítottuk, helyére fából készült eszközökből álló játszóteret létesítettünk. A térségben elsőként. Falunapokat szerveztünk, volt olyan, hogy több mint kétezer vendég volt ránk kíváncsi. Az árvíz 30. évfordulóján emlékművet avattunk.

Gyarapodás

– A legkomolyabb feladat az volt – teszi hozzá a polgármester –, hogy a „vének falvát” valahogy megfiatalítsuk. Körülnéztünk a környező településeken, s a rossz lakáskörülmények között élőknek ingyen ajánlottunk fel építési teleket a faluban. A lélekszám viszonylag hamar 100 fölé emelkedett. Ma Komlódtótfalunak mintegy 140 lakosa van, s ami örömteli, hogy jelentősen „megfiatalodott”, hisz a lakosságnak legalább 30 százaléka ma 14 éven aluli. Persze, ez ahhoz kevés, hogy önálló iskolánk, óvodánk legyen. A gyerekek iskolabusszal járnak Csengerbe, illetve az óvodásokat a falugondnoki szolgálat gépjárművén viszik ugyancsak Csengerbe.

– Sajnos, a népesedés most egy kicsit megtorpant – mondja kis gondolkodási szünet után Szabó Árpád. – De ezt is megpróbáljuk orvosolni azzal, hogy amennyiben mód nyílik pályázni bérlakásépítésre, „lecsapunk” a lehetőségre.

Más lehetőségeket is igyekeznek megragadni. A településen felújítottak egy parasztházat, melyet vendégháznak rendeztek be. Földi paradicsom a csendet, a természeti szépségeket szerető turisták számára. A romos Becsky-kúriát 15 éve sikerült részben rendbe hozni, ennek teljes felújítása (legalább 100 millió forintba kerülne) és hasznosítása is faladatot jelent. A kúria leendő parkjában voltak a korábban rendezvények, de az utóbbi években ezek pénz hiányában elmaradtak. A turizmus fellendítésének része lenne a Szamos vízminőségének javítása is, ám ez nem rajtuk múlik, a szakemberek dolga.

KM–GYL