Egyenlő egyenlőtlenségek napja

Nyíregyháza - Bár december 3-a a fogyatékkal élők világnapja, nem csak egyetlen napig kellene rájuk figyelnünk.

– Statisztikai adat, hogy a világon minden tizedik ember valamilyen fogyatékossággal születik, tehát a számok alapján ez egy természetes dolog. Fogalmazhatunk úgy is, hogy egy társadalmi kockázat, hiszen az esetek nagy részében nem mi döntjük el, ki él fogyatékossággal és ki nem. Azok, akiknek nem így alakul az életük, gondolkodjanak el legalább egyszer azon, hogy ők milyen szerencsések, és osszák meg az emberekkel – fogalmazott Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke, amikor lapunk arról kérdezte, számára milyen jelentőséggel bír a december 3-ai Fogyatékkal élő emberek nemzetközi világnapja.

Az ENSZ 1993 októberében döntött úgy, hogy ezen a napon felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.

Más dimenziók

– Ahogy egy vállalkozás, úgy egy civil szervezet elindítása sem könnyű feladat, azonban soha nem a nehézségeket néztük, hanem a megoldásokat kerestük, s az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy mindig sikerült azokat megtalálni – mondta el Kisari Károly, amikor arról érdeklődtünk, milyen akadályokba ütközött a Down Egyesület alapításakor.

– Mi fogyatékkal élő gyermekeket nevelünk. Teljesen máshogy látunk bizonyos helyzeteket, mint a többség. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan dolgok, amik számunkra már nem fontosak, hiszen nem azokban a dimenziókban oldunk meg bizonyos problémákat, mint egy tipikus fejlődésű ember esetében. Sokkal több érzelmi impulzus ér bennünket, mint az egészséges gyermeket nevelő családot, és ez az egyesület működésében is megmutatkozik.

Arról, hogy hogyan telnek a mindennapjaik, milyen behatások érik a fogyatékkal élő embereket, arról leghitelesebben az érintettek tudnak beszélni. Kojszáné Siska Erika születése óta fogyatékkal él, hiányzik a jobb alkarja.

Példaképeink lehetnek

– Nehezen fogadják el ezt az emberek, így kihatott az egész életemre, problémát jelentett az iskolaválasztásban és a munkakeresésben is. Próbáltam pedagógusként elhelyezkedni, de eltanácsoltak, mondván: esztétikailag nem felelek meg az elvárásoknak. Azóta persze sikerült gyógypedagógusként munkát találnom, sérült gyerekekkel, korai fejlesztéssel foglalkozom. A kicsik rákérdeznek, de a kollégáimhoz hasonlóan nekik sem okoz gondot, sőt, sokuknak talán példát is mutatok azzal, hogy látják, lehet fogyatékkal élő ember is boldog és elégedett.

Segítséget kapnak

– Irodánk tizenkét évvel ezelőtt, 2002-ben azzal a céllal alakult, hogy azoknak a fogyatékkal élőknek segítsen, akik a felsőoktatásban, jelen esetben a Nyíregyházi Főiskolán tanulnak. Több személysegítőnk van az esély­egyenlőségi irodában, akik a segítségnyújtás mellett tanácsadással is foglalkoznak – fogalmazott Göncziné dr. Szabó Terézia szakmai tanácsadó.

– Egy hallás- vagy látássérült hallgatót is megilletik ugyanazok a jogok, mint a többi társát, hogy órára járjon, jegyzeteljen, magyarán egyenlő esélyekkel végezhesse el az iskolát. Bekísérjük őket az előadásokra, szemináriumokra, segítünk az írásban, tárgyi eszközökkel könnyítjük meg a mindennapjaikat. Ma nagyjából a főiskola diákjainak 1,8 százaléka igényli valamely szolgáltatásunkat, ez körülbelül 100 hallgatót jelent. Közülük is inkább a halmozottan sérült tanulók veszik igénybe nap mint nap szakembereink segítségét – tette hozzá Göncziné dr. Szabó Terézia.

Egy hallássérült szépség

Weisz Fanni, a 20 éves hallássérült modell neve sokak számára lehet ismerős. Látszatra pont olyan, mint a vele egyidős fiatalok, ám siketen született, ami a hétköznapi életben nem elenyésző probléma.

Tízéves koráig a siketek iskolájában tanult. Egy speciális műtét segítségével Fanni elkezdett hallani, így tanult meg beszélni. Ahogy cseperedett, egyre többen dicsérték a szépségét. 2007-ben helyezést ért el egy szépségversenyen. Országos szenzáció lett, hogy siketen vette a bátorságot, és felállt a színpadra. Egyik szépségverseny jött a másik után. Elhatározta: megmutatja, hogy fogyatékkal is lehet élni, fel lehet vállalni, nem kell elkeseredni! 2011-ben szerepet kapott a „Jóban Rosszban”-ban.

KM-CSA, SA