Vendégsorok: Meghökkentő!

Másokkal együtt én is kíváncsian böngészem a meghökkentő újsághíreket, melyekről eszembe jut néhány dolog. Persze válogatok, a katasztrófákat, a családirtó gyilkosságokat, a fel-fellángoló háborús összecsapásokat igyekszem mellőzni, ám a szolidabb ritkaságok nem csak felkeltik, fokozzák is a kíváncsiságomat. Angyal Sándor jegyzete.

Itt van példának okáért a szép magyar filmsiker a cannes-i fesztiválon, ahol a Saul fia a zsűri szerint a legjobb alkotás lett, és a rendező, Nemes László első filmjét máris Oscar-díjra is érdemesnek tartják.

Legfeljebb az okoz hiányérzetet, hogy a neves magyar elődök között nem emlegetik a Nyíregyházáról indult Kósa Ferencet, aki 1967-ben a Tízezer nap című filmjével mindenkit megelőzött Cannes-ban az elsőfilmesek sorában. (No de kapott ő számtalan más elismerést, egészen a Kossuth-díjig.) Aztán az ugyancsak nyíregyházi születésű Friderikusz Sándor tévés sikereiről is örömmel olvasunk, ám ott vannak a máshonnan származó művészek, tudósok. Most például Stohl András, aki egy hamarosan készülő Gesztesi-filmben napi 400 ezer forint honoráriumért szerepel majd. Hasonló mesés ajánlatok láttán a keményen dolgozó kisemberek csak nagyokat sóhajtoznak a sosem látott mennyiségű pénz hallatán.

Hanem az sem utolsó, amit a brit királyi udvar tett közhírré nemrég. A több száz éve hazájában sérthetetlen család bizarr törvényekkel bástyázta körül magát. Íme: tilos száz yardon belül zokni nélkül megközelíteni II. Erzsébetet. Vagy: akik arra vetemednek, hogy az uralkodó képmásával ellátott bélyeget fejjel lefelé nyálazzák rá a levélre, azok hazaárulással vádolhatók. Tilos a királynő legendás kutyáit más kutyáknak megközelíteni, és ugyancsak tilos a brit parlamentben meghalni, mert az királyi birtok, s az elhunyt megsértené a koronás főt. És ennek bizony a fele sem tréfa!

- Angyal Sándor -