A hétköznapok mini apokalipszise

Nyíregyháza - A spirituális tanácsadó szerint magunk tehetünk róla, ha péntek 13-án szerencsétlenség ér bennünket.Háromféle embert különböztetünk meg: az egyiket teljes mértékben hidegen hagyják a népi hiedelmek, így az a tény is, hogy ma péntek 13-a van. A másik csoport úgy érzi, ezek az év legszerencsésebb napjai: kitöltenek egy plusz lottószelvényt, ekkora időzítik a fontosabb döntéseket, tárgyalásokat abban a hiszemben, hogy csak pozitívan alakulhatnak az ügyeik.

A harmadik típus pedig babonából nem ül az asztal sarkára, sikítva húzódik félre, nehogy körbeseperjék, bárhol és bármikor a háta mögé köp, ha fekete macskát lát, és az év baljós napjain legszívesebben vödörrel a fején ülne egy sarokban mozdulatlanul, arra várva, hogy végre véget érjen a mini apokalipszis.

A gondolat teremtő ereje

– Az emberek nagy része hisz valamiben: lehet ez Isten, horoszkóp, számmisztika, asztrológia, kártyajóslás, és igen, sokan babonásak is. Ennek oka, hogy az ember spirituális lény. Minden egyes nap esszenciális jelentőséggel bír az életünkben, ezért nem tekintem rossznak a péntek 13-át, ahogy a többi napot sem – mondta el érdeklődésünkre Pálfi Hedvig Nóra, spirituális tanácsadó.

– Amire figyelünk, annak energiát adunk és életre keltjük, akár hiszünk benne, akár nem. Persze vannak bizonyos szellemi törvények, amelyek figyelembe veszik azt is, hogy teremtéseink ne egyik percről a másikra teljesüljenek, bár biztos vagyok abban, hogy mindenkinél előfordult már olyan, hogy gondolt egy ismerősére, és nem sokkal később az jelentkezett is nála. Abban az esetben tehát, ha valakit péntek 13-án ténylegesen balszerencsés események érnek, azt mindenképpen a saját gondolatainak, hozzáállásának tudhatja be, hiszen mindent a gondolatunkkal teremtünk – mutatott rá a médium.

– Nagyon sok a babonás ember, ezt tapasztaljuk mi is, főleg péntek 13-án – jegyezte meg egy belvárosi lottózó munkatársa, amikor arról kérdeztük, érzékelhető-e a forgalomnövekedés a hiedelmekkel átitatott napokon.

– Természetesen többen bíznak a jó szerencsében ilyenkor, majdnem dupla annyian térnek be hozzánk, mint egy átlagos pénteken. A minap egy hölgy jött beváltani a nyertes lottószelvényét, de nem vásárolt másikat. Azt mondta, majd pénteken, hátha akkor szerencsésebb lesz, és elviszi a főnyereményt –súgta meg a lottózó alkalmazottja.

– Nem hiszek az ilyesmiben, ellenben nagymamámmal, aki nagyon babonás. Ha valami rossz gondolata támad, háromszor lekopogja, nehogy megtörténjen, de nem is akárhogy: csak fából készült bútoron, és lentről felfelé. Ha végképp nincs semmi a közelében, a saját állára koppint – mesélte mosolyogva Venczel Sára.

Szumó birkózó nagyi

– Ha kiborul a só – folytatta –, szumóbirkózóvá változik, és felszórja a konyhát, míg a háta mögé hint egy „csipettel”. Az ünnepi étkezéssel kapcsolatos szokásokat is megtartja: karácsonykor csak baromfihúst eszünk, szilveszterkor pedig lencsét főz, hogy sok pénzünk legyen. Malachúst is süt, de nem tudom, miért… Talán azt szokta mondani, hogy azért, mert a disznó kitúrja a szerencsét.

KM-CSA

Miért pont péntek, és miért éppen a tizenhármas szám?

A félelem a tizenhármas számtól, vagyis a triszkaidekafóbia az ókorig nyúlik vissza. A tengerentúlon olyannyira tartja magát ez a szokás, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a felhőkarcolóknak nincsen tizenharmadik emeletük, a kórházakban nincs tizenhármas szoba. Franklin D. Roosevelt, az USA 32. elnöke sosem volt hajlandó olyan asztaltársaságnál étkezni, ahol tizenhárman ültek, rendszerint odarendeltek még egy embert.Ami a pénteki napot illeti: bibliai oka van, hogy a pénteket a legszerencsétlenebb napok között jegyezzük: állítólag ez volt a paradicsomi bűnbeesés napja, és Jézust pénteken feszítették keresztre. Az utolsó vacsorán tizenhárom vendég volt: tizenkét apostol és Isten fia, ezért tartja magát az a hiedelem, hogy tizenhárom emberrel étkezni egy asztalnál veszedelem. Más források szerint a Messiást eláruló Júdás személyére utal a szám, mert ő volt az, aki utolsóként ült le az asztalhoz.

A középkorban ezen a napon éhgyomorra tüsszenteni nagy szerencsétlenséget jelentett. A péntek – a néphit szerint – a gonosz napja, nem alkalmas házasságra, vagy arra, hogy új házba költözzünk, új állást vállaljunk, nagy útra induljunk. A félelem másik gyökere, hogy a XIX. századig ez a nap volt Európában a hóhérok napja, rendszerint ekkor hajtották végre a nyilvános kivégzéseket. A történelmi magyarázat pedig az, hogy 1307. október 13-án, pénteken végeztette ki a nagyhatalmú Templomos Lovagokat IV. Fülöp francia király.