Feladta a leckét a központi felvételi

Nyíregyháza - Igen magasra tették a lécet a központi középiskolai felvételin – a matekfeladatok a tanárokat is meglepték.

Nyugtalanságot és kétségbeesést hagyott maga után a múlt szombati központi írásbeli felvételi a negyedik, hatodik és nyolcadik osztályos diákokban. Ötvenháromezren írták meg a középiskolai felvételi tesztet matematikából és magyarból, és bizony sokan sírva jöttek ki a tantermekből. A hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek 45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldaniuk. Tényleg olyan nehéz volt? Mit mondanak a tanárok, mit a diákok? Utánajártunk!

Tompa kontra tömpe

– Egyszerre vagyok elégedett és csalódott – mesélte Seprényi Kitti, aki a felvételi előtti napokban még úgy nyilatkozott lapunknak: aligha érheti majd nagy meglepetés a központi vizsgán, hiszen alaposan felkészült mindkét tárgyból.

– Elégedett vagyok a teljesítményemmel, hiszen minden feladatot a legjobb tudásom szerint oldottam meg, ugyanakkor – sok osztálytársamhoz hasonlóan – csalódottan kellett látnom, hogy a témák egy részét nem a most felvételiző, mai fiatalokra szabták. Szinte mindenkinek feladta a leckét például magyarból a tompa szó magas hangrendű párjának kitalálása, a „megfejtésről” (tömpe) ugyanis azt sem tudtuk, eszik-e vagy isszák… Hogy milyen előtag passzol e három szó elé: asztal, csavar, acél? Mint kiderült, a „svéd” szó! Mindezek ellenére a magyar vizsga könnyűnek tűnt a matekfeladatokhoz képest, ott aligha lesz meg a 40 pontom, de ez majd kiderül szerdán, amikor a Krúdy-gimnáziumban átveszem a remekműveimet pontozva, értékelve – mondta a nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskola és AMI végzőse.

A feladatot sem értették

Az intézmény egyik matematikatanára, Bodnár Mihály szerint a nyolcadikos diákok elé tett feladatsort látva nem csoda, hogy az átlagos képességű és felkészültségű diákoknak beletört a tudásbicskájuk egy-egy feladatba.

– A szövegértés sem volt egyszerű feladvány, márpedig ha a gyerekek azt sem értik pontosan, hogy mit kell csinálniuk, hogyan lássanak hozzá a megoldásokhoz? Akik tantárgyi versenyekre, különórákra jártak, természetesen könnyebben vették az akadályokat, de az ő arcukon is látszott, hogy nem erre számítottak. A feladatsor összeállítóinak bizonyára az alapos rosta volt a céljuk, hogy kiderüljön, ki mennyire képes. Azzal azonban, hogy ennyire magasra tették a lécet, szinte mindenkitől elvették azt az egészséges sikerélményt, amiért a gyerekek keményen megdolgoztak, amit megérdemeltek volna – nyilatkozta Bodnár Mihály, hozzátéve: kíváncsi, mennyi lesz az idei középiskolai felvételi országos átlaga.

A magyar nyelv és irodalmat tanító Rátonyi Marianna kifaggatta a felvételiző diákjait, majd így összegzett: – A legtöbben úgy értékelték, hogy a magyar feladatsor nem volt nehéz. Ez azért „baj”, mert a tapasztalataim szerint ilyen esetben a gyerekek lazábbra veszik a figurát, kevésbé koncentrálnak, így több a figyelmetlenségből elkövetett hibák száma. Nagyon izgultak, ami érthető, hiszen életükben először csöppentek ilyen vizsgaszituációba, mely egyszerre volt sorsdöntő és megismételhetetlen.

KM

A matek nehezebb volt

Dankó Gréta az írásbeli felvételi előtt lapunknak elárulta: bár nagyon izgul, magyarból és matekból egyaránt felkészült a vizsgára. A nyolcadikos kodályos diákot a teszt után is megkerestük.

– A magyar sokkal jobban sikerült, szerintem könnyebb is volt, mint a matek. Úgy hallottam, hogy a tizedik feladatot senki nem tudta megcsinálni. Volt olyan kérdés például, amiben azt kellett kiszámítani, hányféleképpen lehet úgy átmenni öt helyiségen, hogy egyikbe se „lépj be” kétszer. Volt egy nehéz kerület-terület számítási feladat is. Magyarból szerepeltek a kérdések között magas-mély hangrendű szavak és igeragozás is. Ezekkel nem is volt gond, remélem, az ötvenből legalább negyven pontot sikerült szereznem. A matekkal kapcsolatban már nem vagyok ilyen optimista, jó, ha 25 pontom lesz.