Tanárok, nem pedig Marvel-hősök - többet reméltek, csökkent vagy jóesetben stagnál a jövedelmük

Nyíregyháza - Pályázatírás, prezentáció, fogadóóra, szülői értekezlet, felvételiztetés, jegyzőkönyv, korrepetálás, dolgozat, tanterv, tanmenet, óravázlat, tanórán kívüli programok és még sok egyéb. Egy privát blogon jelent meg az a lista, amely 111 plusz tanári tennivalót sorolt fel az óraadáson kívül.

A tekintélyes feladatgyűjtemény mindjárt vitát generált. A lelkes kommentelők egyre-másra hozták a példákat pró és kontra, vajon sajnálni való-e az a pedagógus, akire ennyi pluszteher hárul, miután leadta az óráit. Azért az mindenképpen nyilvánvalóvá vált, mennyire nehéz megítélni mások munkakörének a nehézségeit, kihívásait. Mi sem próbáltuk, inkább megkérdeztük a legilletékesebbeket.

Többet vártak tőle

– Sok feladat természetesen hozzátartozik a tanári alaptevékenységhez, csakhogy nem 26 óra mellett – mondta el lapunknak Ákos Zsuzsanna, a Krúdy Gyula Gimnázium matematika, fizika és filozófia szakos tanára.

– Amikor kezdtem a pályát, 18 kötelező óra mellett végeztünk pluszfeladatot, most viszont sok a kettő együtt, pláne a kezdőknek. A kollégák a szakértői, tanfelügyeleti rendszerrel sincsenek igazán kibékülve. Nem az óralátogatás a gond, hanem a vele járó adminisztráció, a napokig tartó felkészülés és a valódi értékelés gyakori hiánya. Régen a tantestület emelte ki a sorai közül a legjobbakat, s az ilyenekből lettek a tanácsosok. Ma viszont a tanfelügyelők többsége is tisztában van vele, hogy sokaknak nem igazán tud újat mondani.

– Az életpályamodelltől is többet vártunk. Nálunk a legjobb tanároknak nem hogy nőtt volna a jövedelme, inkább csökkent vagy jó esetben stagnál. A szakmai szorzókat és a pótlékokat elvették, s a zömmel visszaminősített tanárok most birkózhatnak a portfólióval a feljebbjutásért. De a legnagyobb gond, hogy idejétmúlt tananyaggal tömjük a gyerekek fejét. Minden tárgyra ráférne egy kis modernizáció. Drasztikusan le kellene csökkenteni az óraszámot is, mert nem normális, hogy egy gyerek 7.30-tól 15.30-ig a teremben ül – adta közre a véleményét Ákos Zsuzsanna.

Bodnár Mihály 1988 óta tanít, s maga is hosszan tudja sorolni, mi okoz ma zúgolódást a pedagógusok soraiban.

– Szakterületektől, iskolatípustól, s a tanulói összetételtől is függ, milyen és mennyi teher rakódik az oktatómunkára, de bizonyára elsőként mindenki a kötelező óraszám emelését említené. Mivel ma már nincs túlórapénz, az jár a legrosszabbul, akinek 26 órája van egy héten.

Így lesz több mint heti negyven

– Matematikatanár vagyok, s számokkal is igazolni tudom, hogyan lesz több mint heti 40 óra a külön tisztségekkel járó feladatokból, a tematikus tervkészítésből, a reflexiók gyártásából és a – jogosan elvárt – differenciáló módszertant igénylő felkészülésből. Az utóbbi alatt azt értem, amikor akár háromszintű feladatsorral kell érkeznem az órára, hogy mindenki a képességeinek megfelelő terhelést kapja.

– Sok pedagógusnak az is komoly kihívást jelent, hogy lépést tartson az oktatástechnológiai fejlődéssel, ugyanis az új eszközöket használni is tudni kell. És akkor még nem beszéltünk a megnövekedett tananyagmennyiségről, a változó kerettantervekről, a túlterhelt, napi 6–7 tanórán is koncentrációra kötelezett tanulókról – sorolta az Apáczai Csere János Általános Iskola matematika-testnevelés szakos tanára.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország január 28-i számában és a kelet.hu-n.