Üzembiztos szolgáltatás rezsicsökkentéssel - Interjú Joó Lászlóval, a Nyírtávhő Kft. ügyvezető igazgatójával

Nyíregyháza - Nyíregyháza területén fél évszázada kezdődött a távhőszolgáltatás.

Mára közel tizenhatezer lakás és ezer közületi felhasználó kapcsolódik a rendszerre. Az elmúlt évben sok változás történt a távhőszolgáltatásban, erről beszélgettünk Joó László ügyvezető igazgatóval.

Tavaly módosult az elszámolási időszak a Nyírtávhő Kft.-nél.

Joó László: A tavalyi évet megelőzően a Nyírtávhő Kft. naptári év alapján számolta el a fűtési költségeket. A távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet alapján 2015. január 1-jétől átalakult a költségosztás szabálya. A fűtési idény alapján, tehát a fűtés megkezdésétől a fűtésszezon végéig tart az elszámolás, a fordulónap május 15. Az átálláshoz komoly technikai feltételeket kellett megteremtenünk. A szakembereink ötvenötezer költségosztót programoztak át tavaly, hiszen eddig az éves zárásnál december végi záróértéket tároltak a berendezések, a jövőben pedig május 15-ei adatra lesz szükség. A féléves elszámolást is már így készítettük el júliusban. A megyeszékhelyen kizárólag okosmérők, azaz rádiós távleolvasású költségmegosztók találhatók a szolgáltatási területünkön, így a leolvasáshoz nem szükséges bejutni az épületekbe. Azoknak, akik többet fogyasztottak, mint amennyi előleget befizettek, nyáron kell a többletfogyasztás árát kiegyenlíteniük, amikor a fűtésszámla nem olyan magas. Akik viszont kevesebbet, azok a Nyírtávhő Kft.-től harminc napon belül visszakapják a túlfizetést. Tartozás esetén az ügyfelek lehetőséget kapnak a részletfizetésre, erről bővebb tájékoztatást a társaság ügyfélszolgálati irodájában kérhetnek.

Milyen változásokat hozott még a 2016. január 1-jétől hatályba lépett fűtési költségosztással kapcsolatos jogszabály?

Joó László: Racionálisabb teherviselést is hozott. Például megjelenik a helyzetkiegyenlítéses korrekció, amellyel a társasházak szélső lakásaiban élők kedvezményt kapnak a hőenergia árából. Emellett változnak a mért és méretlen hőleadókra vonatkozó szabályok is. Ez azt jelenti, hogy 30–70 százalék lesz a legkisebb elszámolási arány. Ennek oka, hogy azok a lakók is hozzájáruljanak a költségekhez, akik ugyan nem fűtöttek, de a többi fogyasztó melegét megkapták a lakáson átfutó forró csövekből. Alacsony a hőfelhasználás, tekintettel arra, hogy a fűtési rendszereket korszerűsítettük. A lakossági fogyasztóknál a fűtésidényben felhasznált hőmennyiség 18 gigajoule/átlaglakás, aminek a költsége meleg vízzel, mindennel együtt 130 ezer forint alatt van. Az országos átlag 26 gigajoule/lakás, tehát Nyíregyházán fizetnek a fogyasztók szinte a legkevesebbet a távhőért. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hazai energia- és közszolgáltatások piacának szabályozó hatósága, a nemzetgazdaság stratégiai jelentőségű ágazatait felügyeli. Minden év október 1-jén ármegállapítást végez az előző év tényadatai alapján, és vizsgálatai eredménye, az idén először, egy úgynevezett kéttarifás ár. Ez azt jelenti, hogy az állandó és a változó költségeket az állam külön támogatja. Ezzel az ármegállapítással fenntartható a rezsicsökkentés, és működőképes a társaság.

Az Állami Számvevőszék is vizsgálta a Nyírtávhő Kft. elmúlt ötéves gazdálkodását.

Joó László: Nem találtak szabálytalanságot. Megállapították, hogy jó gyakorlat működik az önkormányzat mint tulajdonos, és a Nyírtávhő mint szolgáltató között. Ezt október 16-án dr. Kovács Ferenccel, Nyíregyháza polgármesterével prezentáció keretében be is mutattuk az Állami Számvevőszék „Jó Gyakorlatok – Fókuszban a közszolgáltatás” című konferenciáján.

Azt, hogy milyen korszerűsítések történtek tavaly megtudhatja a kelet.hu-ról.