Van mákszemnyi esély?

Tiszavasvári - Abaújszántón morfingyár épül, Tiszavasváriban immár merőben más a profil.

Jubileumi év az idei: nyolcvan éve, 1936-ban hunyt el Kabay János, a magyarországi morfingyártás atyja. Feleségével, a vegyész Kelp Ilonával kidolgozta a morfinnyerés ipari módszerét: a zöld máknövényt virágzás után learatták, majd a felaprított mákfejekből préselés után vonták ki a hatóanyagot. Az eljárást 1925-ben szabadalmaztatta. Két évre rá megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat, amely azonban pénzügyi nehézségekkel küszködött.

Kabay János 1931-ben újabb szabadalmat nyújtott be: sikerült morfint kivonnia a mindaddig mezőgazdasági hulladékként kezelt száraz mákszalmából. A száraz eljárás forradalmasította a morfingyártást! Exportra is jutott a kábító fájdalomcsillapítóból.

Ki hallgat, ki pedig beszél

Tiszavasvári emblematikus üzemének dolgozói létszáma jóformán a tizedére csökkent az utóbbi évek során. Előzőleg szinte nem volt olyan család a városban, melynek ne lett volna valamilyen kötődése a gyárhoz, amelynek jelenleg indiai tulajdonosai vannak.

Az agrarszektor.hu szerint új morfingyár építésébe kezd a hazai máktermeltetés területén meghatározó Neriva Pharma Kft. Abaújszántón.

– Az üzem az Alkaloida szerepét veszi át, és lehetővé teszi, hogy az ipari mák hazai termőterülete ismét 10 ezer hektár fölé emelkedjen. A beruházás összértéke meghaladja az 5 milliárd forintot, az üzem éves kapacitása 15 ezer tonna máktok feldolgozását biztosítja – árulta el Szalka János, a cég ügyvezető igazgatója.

Szerettük volna megszólaltatni a tiszavasvári gyár illetékesét is, ám Kaszás Mihály udvariasan közölte, hogy az indiai tulajdonossal egyeztetve nem óhajtanak nyilatkozni.

Dr. Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere viszont nem burkolózik hallgatóságba, nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ebben ez áll: „Az Alkaloida privatizációjával Tiszavasvári és a környékbeli falvak sorsa megpecsételődött. Az ICN a privatizációs szerződésben három évig vállalt létszámmegtartási kötelezettségét betartotta ugyan, de a termék- és piacfejlesztésre vonatkozókat nem, így a mintegy 1300 ember legnagyobb részét 1999 és 2001 között elbocsátották, melynek következtében kilátástalan helyzetbe kerültek családjaikkal együtt. A legmagasabban képzett műszaki értelmiségiek szerencsésebb tagjai ma nyugat-európai gyógyszergyárakban dolgoznak, mások elköltöztek Tiszavasváriból. Sokan Budapestre járnak dolgozni, vállalva a napi négy órás ingázás embert próbáló terhét. Nemcsak feladatunk, de erkölcsi kötelességünk is, hogy a privatizációval tönkretett, egykor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legjelentősebb vállalataként aposztrofált Alkaloidát megmentsük a jelen és az utókor számára.”

A városvezető tehát szeretné, ha mihamarabb pozitív reagálást kapna, jelenleg viszont az abaújszántóiaknak van mákjuk. Csak reménykedünk benne, ha a Kabay-féle jubileumi évben a csendes vasvári gyárból is visszhangos hírek kelnek szárnyra.

- Ladányi Tóth Lajos -

A teljes cikk a Kelet-Magyarország február 8-i számában, vagy a kelet.hu-n olvasható.