Épülnek az utak, indul a verseny a Kerékpárosbarát település címért

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kerékpáros Magyarország Szövetség közös pályázataira április 2-áig várják a kerekezés népszerűsítéséért tenni kívánó önkormányzatok, cégek és intézmények jelentkezését.

A kiírást egyre nagyobb érdeklődés övezi: míg 2014-ben 71, addig 2015-ben 122 jelentkező viselhette a címet. Ebben az évben ismét indul online kampány: egy facebookos alkalmazás segítségével közönségdíjért is versenyezhetnek a kerékpárosbarát települések és a munkahelyek. Az internetes felületen tavaly százezer embert sikerült megszólítani.

Helyi „aktivisták”

Dr. Kelemen Béla mérnök, közgazdász, táplálkozástudományi és sportélettan-kutató Szatmár és Bereg nagy ismerője. Számtalanszor barangolta be a térséget kerékpáron, de nem áll tőle távol a korcsolyázás és a görkorizás sem. Tizennyolc évig élt Budapesten, külföldön is sok időt töltött, mégis „hazajött” Tarpára, mert minden hátránya ellenére igyekszik megtalálni a pozitívumokat a vidékben és a vidéki életben.

– A fejlesztésekkel egy időben erősíteni kellene a helyi beidegződéseket és fókuszálni az üzenetünket, hiszen a vidéknek megvan a maga bája. Ezekből az adottságokból kellene kihozni, amit csak lehetséges, és a turizmuson vagy a sporton keresztül bemutatni, micsoda nagyszerű helyeken biciklizhetnek az itt élők és az ide látogatók. Nézze csak tátott szájjal a menő fővárosi vállalkozó, hogy a vidéki emberek annak ellenére is tudnak élni, hogy nem a legújabb autóval furikáznak és nem csúcsmobilokon telefonálnak. Ezért lenne fontos, hogy a döntéshozók meglássák a vidékben rejlő lehetőségeket, ahogy nekünk is hangot kellene adnunk a véleményünknek és nyíltan megmondani, mire lenne szükség, hogy tömegeket tudjunk idevonzani – fejtette ki, s hozzátette: az is fontos, hogy helyben legyenek olyan aktív baráti körök, egyesületek, amelyek ezt erősítik.

Egykori polgármesterként végigkísérte a beregi árapasztó tározó felépítését. Már akkor nagy lehetőséget látott a töltésben, aminek 50 kilométeres szakaszát le is aszfaltozták.

– Gyönyörű helyeken kanyarog a töltés, lélegzetelállító tájakat láthatnak a kerekezők: az egyik oldalon víz, a másikon kis házak, templomtornyok és erdő, télen pedig a tározó belsejében lévő csatorna jegén lehet korcsolyázni. Erre kellene felhívni a térség iskoláinak figyelmét – mutatott rá dr. Kelemen Béla, aki úgy véli: bár csodálatosak a külföldi síparadicsomok, az ország- és a megyehatáron belül legalább ilyen jól érezhetnék magukat a téli sportok szerelmesei.

Repedések, gyengeségek

Dr. Kelemen Béla kitért a kerékpárutak minőségére is.

– Három éve készült el a Kisar–Fehérgyarmat közötti bicikliút. Nagyon szép volt az első néhány hónapban, ám tavasz végére komoly repedéseket láttunk. Már most látszik, hol lesznek gyenge szakaszok és hol szükséges majd megújítani. Ez szörnyen bosszantó, mert milliárdokat költenek erre úgy, hogy később nem ellenőrzik a minőséget. Nagyon szép az ötlet és a megvalósítás, de ha már fejlesztünk, figyeljünk oda ezekre is!

Egyre több az út és a kerékpáros is

Nyíregyháza az elmúlt években többször büszkélkedhetett már a Kerékpárosbarát település címmel, amit azok a városok, községek, falvak kapnak, amelyek évről évre jelentős erőfeszítést tesznek azért, hogy a településen összefüggő bicikliút-hálózat alakuljon ki.

– A cél, hogy a város területén belül csökkenjen a káros­anyag-kibocsátás, egészséges életmódra ösztönözzük az itt élőket, és a családok akár ilyen módon is együtt tölthessék a szabadidejüket – mondta el érdeklődésünkre Rendes Sándor szóvivő. Kiemelte: a megyeszékhelyen jelenleg 50 kilométernyi kerékpárutat birtokolnak a kerekezés szerelmesei.

– Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a kerékpáros fejlesztésekre, a jövőben szeretnénk a hálózat hiányzó részeit pótolni és a már meglévő utakat összekapcsolni. Természetesen a várost más településekkel összekötő bicikliutak építését is tervezzük, köztük a Nyíregyháza–Tokaj közötti útvonalat, amelynek egy része már elkészült, a másik felét pedig ebben az évben befejezik.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország március 4-i számában és a kelet.hu-n.