A líra megtartó ereje

Nyíregyháza vendégháza, a Bencs villa rendezvényszervezőjeként számtalanszor van lehetőségem rácsodálkozni olyan kedves „ bolondokra”, akik egy 2016-os világban is elhivatott megszállottjai a művészeteknek. Orémusz Maja írása.

A patinás Sóstói úti épület, ha szóra bírhatnánk, valószínűleg büszkén számolna be „élete” legutóbbi öt esztendejéről. Opera, operett, musical, kabaré, komoly- és könnyűzenei koncertek, irodalmi estek, könyvbemutatók és egyéb kulturális programok színesítették a városlakók által tiszteletteljesen csak Öreg Hölgynek becézett villa mindennapjait. A hivatásos és amatőr előadók mellett a legnagyobb sikert mindig a gyermek szereplők aratják. A táncos lábú, pacsirtahangú színészpalánták színpadi jelenléte önmagában garancia a tapsra, mosolyra. Ám ha a cukiságon túl is képesek a fiatalok valamiféle művészi élményt nyújtani, máris hangosabb és őszintébb elismerés jutalmazza a produkciójukat. A televíziós tehetségkutató műsorok népszerűségét tekintve nem lehet csodálkozni azon, ha egy 4–6 éves kisgyermek is híres táncossá vagy énekessé szeretne majd egyszer válni. A sztársághoz vezető útért még akár a tánciskola vagy énekórák által garantált, nem mindig könnyű és élvezetes foglalkozások is bevállalhatóak. Ennek az útnak a végén ugyanis felsejlik egy vízió: pazar ruhában, rivaldafényben áll a színpadon egy énekes vagy táncos, akit több ezer ember tombolva ünnepel. Elképzelve mindezt talán meg is érthetjük gyermekeinket és az ő vágyálmaikat.

De miféle hajtóerő működteti azokat a kislányokat és fiúcskákat, akik apróságokként mártóznak meg a líra tengerében? Milyen ösztönző erő hathat rájuk, hogy kiálljanak kisebb vagy nagyobb tömegek elé csak azért, hogy megosszanak pár gyönyörű vagy bölcs gondolatot a hallgatósággal? Vajon a tanárok ráhatása érvényesül ilyenkor? Egy vérbeli pedagógus ugyanis érzi, mely kisdiákjában szunnyadozik a versmondás tehetsége. Esetleg a szülők irodalomkedvelő emberek, akik nem veszítették el hitüket a taposómalomlétben sem a szépben, a költőiségben? Vagy zseniális színészeink szolgálhatnak példaképül e gyerekeknek, akik közül számtalan óriás nem csupán a színpadi alakításaival hagyott bennünk mély nyomokat, hanem a líra gyöngyszemeinek bakelit lemezekre vagy CD-kre felmondásával is? Latinovits, Bessenyei, Gáti, Sinkovits, Gábor Miklós és a többi nagyszerű színészóriásunk hangja már-már összefolyik tudatunkban egy-egy költeménnyel, melyeket leginkább az ő tolmácsolásukban „hall minden magyar füle”. Persze még az is meglehet, hogy a legegyszerűbb válasz lesz a magyarázata annak, miért nyúl egy tinédzser a verseskötetekhez… Magáért a költeményért vagy annak szerzője miatt. Mert Petőfi ma is meg tudja szólítani István öccsén keresztül a legényeket, Weöres észrevétlenül muzsikálja be magát a gyereklélekbe, Arany most is képes tiszteletet parancsolni legterjedelmesebbnek ítélt szókincsével, Radnóti vagy Márai sorsa iránt sem maradhat közömbös egy mai fiatal, megismerve azt műveiken keresztül, vagy a lázadó József Attilát is közel érzi magához minden tizenéves. S ha olykor megzenésítve jut célba némely klasszikus versünk? Üsse kő! Hála mindazokért a fel- és átdolgozásokért, melyek segítik a líra népszerűsítését. Köszönet azoknak az előadóknak, együtteseknek, melyek igényesen nyúlnak költőink örökbecsű alkotásaihoz, hogy a dallam jótékony mankói által segítsék azok jártát-keltét.

Mint minden esztendőben, a Bencs villa az idén is megünnepli a költészet napját. Április 11-e környékén most is visszatérnek a vendégházba azok a remek diákok, akik évről évre megörvendeztetik előadásaikkal a hallgatóságot és a zsűrit a Határtalanul magyarul című vers- és prózamondó-versenyen. Még nem tudjuk, mit mondanak majd, de egy biztos: örömhírt hoznak ők…(ahogyan Karinthy Frigyes, a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb szerzője is tette…).

- Orémusz Maja, a Bencs villa rendezvényszervezője -