Csigatészta jegyajándékba

Vámosoroszi - A tésztához csak tojást és lisztet használnak, nem vegyítik vízzel, mert így lesz tartós.

Hol vannak azok a boldog idők, mikor a közösen végzett munka a falusi emberek számára a közösségi életet jelentette? Mikor a hosszú, téli estéken egybegyűlve, vidám beszélgetések mellett szorgoskodtak, és olyan közösségek formálódtak, amelyek egy emberként mozdultak meg, ha valahol segítségre volt szükség, legyen az disznóvágás, építkezés vagy egy fontosabb esemény, amire rengeteg házi csigatésztát kellett készíteni.

Népünnepélynek számított

Ezek a hagyományok nem haltak még ki teljesen, vannak még olyan emberek, akik szabadidejüket hasznos időtöltéssé varázsolják, vidám hangulatot teremtve a mindennapokban. Vámosorosziban az Újsor utca lakói is ilyen összetartásban tevékenykednek. Gazda Lajosnénál egy kis szorgos csapatra leltem, akik jókedvűen beszélgetve sodorták a húslevesbe való csigatésztát.

– A télen jött az ötlet, hogy elkezdjem a csiga készítését. Persze, régebben is csináltam, de nem ilyen gyakran – meséli Magdi néni. – A fiam főnökasszonya kért meg, hogy csináljak neki, mert nagyon szeretik a házi jellegű száraztésztákat.

A régi időkben még nép­ünnepélynek számított a csigacsinálás, a szomszédok együtt készítették a csigatésztát az ünnepi lakomára. Lakodalmakra készülve már több héttel előtte összeültek a környékbeli asszonyok, és közben énekeltek, beszélgettek. A mondás szerint minél több csigatészta került a fiatal pár tányérjába az esküvőn, annál gazdagabb áldásban részesültek az életben. A népi kultúrában nagyon komoly jelentősége volt ennek a hagyománynak. A fiú saját maga készítette el jegyajándéknak a kiszemelt lány részére, így kívánta jelezni házassági szándékát. A kézfogót hamarosan meg is tartották, majd a menyasszony csinálta meg a csigatésztát jegyajándékként a vőlegény számára.

Kedves ismerősökkel

Az évek során egyre inkább eltűnőben vannak ezek a munkával töltött, hangulatos, vidám órák és hagyományok. Magdi néni mióta nyugdíjas lett, igyekszik hasznosan tölteni a napjait. Mivel a csigakészítés egyedül borzalmasan unalmas lehet, általában kedves ismerősökkel végzi ezt a tevékenységet. Most is két kedves szomszédasszonya társaságában dolgozik, Fecske Jánosné Irénke néni és Tóth Kálmánné serénykedik a konyhában.

Szorgos kezek a gyárban

Magdi néniék a tésztához csak tojást és lisztet használnak, nem vegyítik vízzel, mert így lesz tartós, akár hónapokig is tárolható az elkészült tészta.

A kis közösséghez tartozik még néhány jó ismerős, szomszéd, akik szintén szívesen töltik hasznosan a szabadidejüket. Orosziban többen is ápolják a csigakészítés hagyományát. Van, aki csak otthon, a saját vagy családja részére készíti a tésztát, de a helyi önkormányzatnál is működik egy tésztagyár, ahol sok szorgos kéz készíti nagy választékkal a száraztésztákat.

- Szilágyi Krisztina -