Tíz éve volt az első szívkatéterezés Nyíregyházán

Nyíregyháza - A tíz évvel ezelőtt Nyíregyházán elsőként beültetett stent ma is tökéletesen működik.

– Akkor már állandóan fáradt voltam, fizikai munkát nem is tudtam végezni, ötven métert mentem, utána meg kellett állni, úgy éreztem, szétrobban a fülem – így emlékszik vissza Karcsi bácsi, hogy tíz évvel ezelőtt, június 19-én miért került be a nyíregyházi Jósa András kórházba. Most a CVC (Kardiovaszkuláris Centrum) kórtermében beszélgetünk, az ablak melletti ágyon ülve a 84 éves – korát meghazudtolóan fiatalos – Szolnoki Károly nevetve meséli: akkor hárman voltunk a szobában, a többiek ijesztgettek is, meg le akartak beszélni a műtétről, de én aztán nem hallgattam rájuk. Így jött el június 23-a, amikor Nyíregyházán először végeztek szívkatéterezést, és Karcsi bácsi megkapta a stentet, amely kitágította az elzáródott koszorúeret.

– Kicsi, keskeny volt az ágy, a kezemre kellett ráfeküdni, mert nem tudtam hová tenni, ez már nagyon szép, itt minden kényelmes – néz körbe a kórteremben. Kórháztöltelék voltam, műtöttek többször is. Nem féltem én a katéterezéstől, jól is sikerült, visszajött az erőm, minden munkát elvégeztem, nem volt nekem semmi gondom – foglalta össze a beavatkozás eredményét a Nagykállóban élő Karcsi bácsi, aki most kontrollra érkezett. Azt pedig dr. Sánta János főorvos, a kardiológiai osztály szubintenzív-őrző részlegének vezetője is megerősíti, soha semmi gond nem volt a beültetett stenttel, ma is tökéletesen ellátja a feladatát.

Már túl vannak a tízezrediken is

Arra a kérdésre, hogy milyen volt a mostani vizsgálat, Karcsi bácsi felnevet. – Ő izzadt, én meg nyugodt voltam – és hálás tekintettel néz a főorvosra, aki a tíz évvel ezelőtti kórlapot is megkereste a „jubileumi” katéterezésre.

A főorvos sem fejeltette el az első beavatkozást a Sóstói úti épületben.

– Előtte 1–2 hónapig a debreceni kardiológiai klinikán sajátítottuk el a fogásokat, nagyon magasan képzett szakemberek felügyelték a munkánkat – említi a főorvos. A saját hely, saját labor hatalmas lépés volt a megye kardiológiai ellátásában. Addig a betegeket Debrecenbe kellett átszállítani, ami 50 kilométer, 50 perc veszteség, pedig minden perc számít, ha a szívizomelhalás mértékét szeretnénk minimálisra csökkenteni.

– Tavaly végeztük a tízezredik szívkatéterezést, évente 1500–1600 beavatkozás történik itt – említ egy másik fontos adatot dr. Kőszegi Zsolt, az Intenzív Kardiológiai Labor osztályvezető főorvosa. Ő és Sánta főorvos végezték azt a bizonyos első katéterezést.

– A modern módszereknek köszönhetően megyénkben is felére csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések között vezető halálokként számon tartott akut szívizom-infarktusos betegek halálozási aránya – mutat rá egy fontos tényre a főorvos. – A kardiológián 2006 óta végezzük a koszorúérbetegek szívkatéteres kezelését. Ezzel egy időben az osztályon elkezdődött a szívritmus-szabályozó készülékek beültetése is. Az újítások, fejlesztések eredményeként minden igényt kielégítő, modern felszereltségű katéteres labor, a hozzá tartozó 12 ágyas kardiológiai őrző várja a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel küzdő betegeket a hét minden napján 24 órában.

– Működik a Rizikó szakrendelés is, ahová várjuk mindazokat, akiknek a családi halmozódás miatt kell tudatosabban figyelnie életvitelére, szívének, érrendszerének egészségére – hangsúlyozza dr. Kőszegi Zsolt.

Rosszak a megbetegedési mutatók

Évente 60–70 ezer ember veszíti el életét hazánkban különböző szív- és érrendszeri betegség következtében. Ezen belül koszorúér-megbetegedésben, pontosabban az okozott infarktusban 25–30 ezren halnak meg.

– Magyarországon a vezető halálokok egyike a szív- és érrendszeri megbetegedés. A megyében a halálozási mutatók rosszabbak az országos átlagtól, köszönhetően annak, hogy a régió adottságai miatt sokkal többen élnek rossz szociális körülmények között – mutatott rá egy komoly problémára dr. Polgár Péter professzor.

Komoly veszélyt jelent, hogy a betegség sokáig tünetmentesen zajlik a szervezetben, az ember nem érez semmiféle előjelet, sokan a tüneteket sem veszik komolyan, s vannak, akik az életmentő beavatkozást követően nem tartják be az orvosi utasításokat.

Rendszeres szűrővizsgálatokkal, a kockázati tényezők (dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, stressz, alkoholfogyasztás, magas vérnyomás) csökkentésével a betegség jelentős százaléka megelőzhető lenne.

KM