Üdülési jogok megtévesztő értékesítése miatt bírságolt a versenyhivatal

Budapest - A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Proholiday Kft. megtévesztette a fogyasztókat az üdülési jogok eladásával összefüggő ajánlatával, a jogsértésért 10,3 millió forint bírságot szabtak ki a cégre - közölte a GVH pénteken az MTI-vel.

A GVH egyúttal elfogadta a Cofidis Magyarországi Fióktelepe (Cofidis) vállalásait a Proholiday Kft. által értékesített üdülési jogok finanszírozásának módosításával, illetve az üdülési jog vásárlások finanszírozásának megszüntetésével kapcsolatban. Így a GVH a Cofidisszel szemben jogsértést nem állapított meg, és bírságot sem szabott ki.

A GVH a Cofidis vállalásai alapján kötelezettségként írta elő, hogy a vállalkozás átlagosan, éves összevetésben 25 százalékról 16 százalékra csökkentse azon ügyfelei kamatterheit, akik a Proholiday Kft.-től Cofidis áruhitelből vásároltak üdülési jogot, és ne kössön együttműködési szerződést olyan vállalkozásokkal a jövőben, amelyek üdülési jogok értékesítésével foglalkoznak.

A GVH döntésében megállapította: a Proholiday 2012 januárjától valótlanul sugallta, hogy üdülési jogok másodlagos értékesítésével foglalkozik, és a továbbértékesítési szolgáltatásnak, illetve a másodlagos értékesítés eredményességének az a feltétele, hogy a fogyasztó megvásárolja a vállalkozás egy (újabb) termékét. A cég 2012 januárjától valótlan tájékoztatást adott a meglévő üdülési jogok értékesítésének eredményességéről a szóbeli megbeszélések alkalmával, az árról, a beszámításról és a kedvezményekről az információs füzetekben. 2012 októberétől pedig hamis benyomást keltett az áruvásárlási hitellel kapcsolatban, valótlanul állította, hogy a hitel hamar visszafizethető, mivel az üdülési jogok értékesítése meghatározott időn belül megvalósul.

Az üdülési jog továbbértékesítésére vonatkozó ajánlatok olyan fogyasztóknak szóltak, akik már rendelkeztek üdülési joggal, és ezt a jogukat értékesíteni tervezték. Azonban a Proholiday Kft. a jogok továbbértékesítésére nem tett lépéseket, csak ezt a látszatot keltette.

A bírság kiszabásakor a GVH súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a kereskedelmi gyakorlat több szempontból is jogsértőnek minősült, a fogyasztók széles körét érte el, időben elhúzódott, illetve a teljes kereskedelmi gyakorlat a jogsértő kommunikációra épült.

- MTI -