2016.06.11. 17:37
Hulladék terepszemle a Tiszánál - Több ezer négyzetméteren állnak a palackok egy csodás kis ligeterdőben
Szatmárcseke - A beazonosított területeket júliusban szeretnék megszabadítani a szeméttől.
Szatmárcseke - A beazonosított területeket júliusban szeretnék megszabadítani a szeméttől.
– A PET Kupa az elmúlt években komoly fejlődésen ment keresztül, ami egyaránt köszönhető a lelkes szervezőcsapatnak, a sok önkéntesnek, a tiszai települések támogatásának, a hatóságok együttműködésének és a cégek szponzorációinak. Ebből is látszik, milyen sokan és sok módon támogatják a Tisza ügyét – nyilatkozta lapunknak Hankó Gergely, aki a közelmúltban egy előzetes terepszemlén járt megyénkben.
Nyolcvan kilométeres szakasz
A PET Kupa főszervezője a Büchl Hungária Kft. és az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság támogatásának köszönhetően tarthatott felmérést kollégáival: közösen járták végig a Felső-Tisza körülbelül 80 kilométeres szakaszát Szatmárcseke és Tiszaadony között. Azokat a hulladékkal, PET-palackokkal szennyezett szakaszokat igyekeztek megkeresni, feltérképezni, melyeket majd a nyári PET Kupa folyamán (július 1–10-e közt szerveznek meg) a lelkes önkéntesek hathatós segítségével meg fognak tisztítani. Hankó Gergely szerint a tiszai hulladékszennyezés problémája eléggé összetett, ennek most az okozatával, a keletkezett károk felmérésével foglalkoztak három napon át, mert igazán senki nem tudja pontosan, hogy mekkora szennyezésről, mennyi hulladékról beszélhetünk a Tiszával kapcsolatban.
Az előzetes terepszemle a következőképpen zajlott: a Sonar Búvárcsoport szakmai vezetésével a szatmárcsekei hajóra szállást követően indult lefelé a Tiszán a csapat, a szakemberek pedig felváltva szálltak ki, majd ültek vissza a hajóba, közben persze tüzetesen átvizsgálták a környéket; összegyűjtötték a különféle információkat (mint például a GPS-koordinátákat) a szennyezettebb helyekről, a hulladékra a helyismeretük és az áradások mozgása alapján próbáltak a rábukkanni.
Pontos adatfelmérés
A szaknyelvben csak „hulladékmonitoring”-nak nevezett felmérést egy mobil applikáció segítségével (Trash Out) végezték el, melybe a pontos helyszínek mellé fotókat és mennyiségi adatokat, megjegyzéseket is felvittek. Ezt a programot a telefonjára egyébiránt bárki letöltheti és használhatja, így közösségileg is lokalizálhatóak a szennyezett helyszínek bárhol a világon.
– A háromnapos akció során közel harminc darab szennyezett helyszínt sikerült bemérnünk, ezek többségét remélhetőleg az idei PET Kupán meg is tudjuk tisztítani. A legkritikusabb helyszínen több ezer négyzetméteren állnak a palackok egy csodás kis ligeterdőben, ezt a helyszínt választottuk a PET Kupa előprogramjának, amikor is önkénteseinkkel összeszedjük a szemetet, szelektáljuk őket, s a használhatóakat beépítjük majd a kupán induló hajókba – fogalmazta meg a terveket Hankó Gergely, aki hozzátette: szerencsére a Térségi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. is támogatja őket, így a hulladékok hasznosítása és szállítása is megoldott. – Hoztunk haza hulladékmintákat is, amit a Wessling Kft.-vel szeretnénk bevizsgáltatni – fogalmazott a PET Kupa főszervezője, aki elmondta: a szennyezés további „érdekessége”, hogy az óceáni szemétszigetek gyakorlatilag itt kezdődnek nálunk, a kertek alatt, csak nem tudunk róla.
– Az a szemét, amit itt, a Tisza mellett összegyűjtünk, az sosem jut bele a nagyobb élővizeinkbe, és nem súlyosbítják az amúgy is aggasztó mikroplasztik kérdéskört – vélekedett Hankó Gergely.
Nyolcvan kilométeres szakasz
A PET Kupa főszervezője a Büchl Hungária Kft. és az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság támogatásának köszönhetően tarthatott felmérést kollégáival: közösen járták végig a Felső-Tisza körülbelül 80 kilométeres szakaszát Szatmárcseke és Tiszaadony között. Azokat a hulladékkal, PET-palackokkal szennyezett szakaszokat igyekeztek megkeresni, feltérképezni, melyeket majd a nyári PET Kupa folyamán (július 1–10-e közt szerveznek meg) a lelkes önkéntesek hathatós segítségével meg fognak tisztítani. Hankó Gergely szerint a tiszai hulladékszennyezés problémája eléggé összetett, ennek most az okozatával, a keletkezett károk felmérésével foglalkoztak három napon át, mert igazán senki nem tudja pontosan, hogy mekkora szennyezésről, mennyi hulladékról beszélhetünk a Tiszával kapcsolatban.
Az előzetes terepszemle a következőképpen zajlott: a Sonar Búvárcsoport szakmai vezetésével a szatmárcsekei hajóra szállást követően indult lefelé a Tiszán a csapat, a szakemberek pedig felváltva szálltak ki, majd ültek vissza a hajóba, közben persze tüzetesen átvizsgálták a környéket; összegyűjtötték a különféle információkat (mint például a GPS-koordinátákat) a szennyezettebb helyekről, a hulladékra a helyismeretük és az áradások mozgása alapján próbáltak a rábukkanni.
Pontos adatfelmérés
A szaknyelvben csak „hulladékmonitoring”-nak nevezett felmérést egy mobil applikáció segítségével (Trash Out) végezték el, melybe a pontos helyszínek mellé fotókat és mennyiségi adatokat, megjegyzéseket is felvittek. Ezt a programot a telefonjára egyébiránt bárki letöltheti és használhatja, így közösségileg is lokalizálhatóak a szennyezett helyszínek bárhol a világon.
– A háromnapos akció során közel harminc darab szennyezett helyszínt sikerült bemérnünk, ezek többségét remélhetőleg az idei PET Kupán meg is tudjuk tisztítani. A legkritikusabb helyszínen több ezer négyzetméteren állnak a palackok egy csodás kis ligeterdőben, ezt a helyszínt választottuk a PET Kupa előprogramjának, amikor is önkénteseinkkel összeszedjük a szemetet, szelektáljuk őket, s a használhatóakat beépítjük majd a kupán induló hajókba – fogalmazta meg a terveket Hankó Gergely, aki hozzátette: szerencsére a Térségi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. is támogatja őket, így a hulladékok hasznosítása és szállítása is megoldott. – Hoztunk haza hulladékmintákat is, amit a Wessling Kft.-vel szeretnénk bevizsgáltatni – fogalmazott a PET Kupa főszervezője, aki elmondta: a szennyezés további „érdekessége”, hogy az óceáni szemétszigetek gyakorlatilag itt kezdődnek nálunk, a kertek alatt, csak nem tudunk róla.
– Az a szemét, amit itt, a Tisza mellett összegyűjtünk, az sosem jut bele a nagyobb élővizeinkbe, és nem súlyosbítják az amúgy is aggasztó mikroplasztik kérdéskört – vélekedett Hankó Gergely.
KM-TG