Jótékony tánc kortalanul Nyíregyházán is

Nyíregyháza - A tétlenkedő agy az ördög felségterülete, akit úgy hívnak: Alzheimer-kór.

Szent Ágostonnak tulajdonítják a szállóigét, amiben arra figyelmezteti az embereket, hogy jobb, ha megtanulnak táncolni, különben az angyalok semmit se tudnak majd kezdeni velük a mennyben. Nos, a bölcs tanácsot tőlünk nyugatabbra már megfogadták, ott ugyanis nem csak a fiatalok privilégiuma a lábrázás, az 50 és 100 év közötti idősebbeket is mozgásra buzdítják szeniortánc néven. A mozgalom hullámai az idén elérték Magyarországot, és a Voltaren Emulgel Forte Országjáró Szeniortánc Programnak köszönhetően Nyíregyházára is megérkezett az új módi.

Sétalépések

– Ilse Tutt körülbelül 45–50 évvel ezelőtt dolgozta ki ennek a mozgásrendszernek a koreográfiáit – avatta be ­lapunkat a mozgalom történetébe Csirmaz Szilvia, hazánk egyetlen szeniortánc-oktatója.

– Olyan koreográfiák ezek, amelyben nincsenek ugrások, pörgések, akrobatikus elemek, és többnyire sétalépésekből állnak, vagyis kimondottan idős emberek számára készültek. Fontos különbség a társastánc és a szeniortánc között, hogy az utóbbinál sem partnerre, sem pedig előzetes tánctudásra nincs szükség. Az oktatás során minden alkalommal új táncokat tanulnak a résztvevők, ezzel az agyat is igénybe véve, nem csak a lábakat. Ez a tánc fejleszti az orientációs készséget, és a szociális kapcsolatok újraszerveződésében is segít.

– A koreográfiákhoz különféle zenéket használunk, a standard táncok zenéitől a népzenéig sok minden megszólal, s jól ismert világzenék is felcsendülnek. De a nemzetek táncai ugyanúgy megjelennek nálunk, ilyen az osztrák sramlis, a balkáni kóló, de nagyon szeretik az Izraelben honos körtáncokat is.

– Mivel ez idáig egyedül végeztem oktatói tanfolyamot Ausztriában, azt szeretném, ha utánpótlást is nevelhetnénk magyar nyelven, s minden új tanár megszervezhetné a saját városában a maga csoportját. Az első tanfolyam szeptemberben indul Nagy­atádon, ahová az ország minden részéből várunk jelentkezőket.

Karbantartott elmék

Csirmaz Szilvia elmondta azt is, hogy az életkedvét visszanyerő ember a társadalom számára kisebb terhet jelent, ráadásul a tánc az Alzheimer-kór és a demencia kialakulását is késlelteti.

– Amerikai tudósok egy 21 éves vizsgálat eredményeként kimutatták, hogy az olvasó vagy rejtvényt fejtő hetvenen túliaknak 30–40 százalékkal jobb az agytevékenysége, aki viszont táncol, annál 76 százalékos szintet ér el az agyi aktivitása. Ráadásul az emberek egyszerűen boldogok a tánctól, és nem mindegy, hogy valaki elborultan, szenilisen, esetleg depressziósan éli meg az életét, vagy boldogan, mozgással és társaságban.

KM-MJ

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország június 9-i számában és a kelet.hu-n.