Szülőtartás - "Azt mondta a nő, hogy finnyás 89 éves anyja, de valójában éhezett"

Nyíregyháza - Július 1-jétől szigorodnak a szülőtartásra vonatkozó rendelkezések a Polgári Törvénykönyvben. Bár a szülőtartásról már sokan hallottak, mégis rengeteg a kérdés, a bizonytalanság. Miért volt szükség erre az intézkedésre? Mivel jár a szülőtartási kötelezettség a gyermekek és unokák nemzedékeire?

Kinek jár, kinek nem, minden gyerek kötelezhető-e rá? Mitől függ, hogy a gyakorlatban érvényesíteni lehet-e az igényt? Nos, a lényeget röviden így foglalja össze a törvény: „Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.” Tehát, ha a szülő felnevelte a gyerekét és idős korára nem tud megélni, akkor is csak abban az esetben kötelezhető tartásra, ha erre a gyereke anyagilag képes.

Kíváncsiak voltunk, mi jellemzi megyénkben az idősellátást, kellően odafigyelnek-e a hozzátartozók az otthon vagy otthonban élő, segítségre, támogatásra szorulókra, és egyáltalán, mi a véleménye a fiataloknak és időseknek a szülőtartás jogszabályi kötelezettségéről.

A Balkányi Református Egyházközség Szociális és Gondozási Központja munkatársai a város és a környező tanyák időseinek mindennapi életét segítik. Sehol sem tapasztaltak olyat, hogy a gyermekek ne támogatnák a szüleiket.

– Az alapszolgáltatásaink ingyenesek, csupán az étkeztetésért kell fizetni. Ezt valamennyi gondozottunk maradéktalanul teljesíti – tájékoztatta lapunkat Papp-Horváth Anikó intézményvezető. – Úgy gondolom, hogy vidéken még mindig szorosan ragaszkodnak a gyermekek a szülőkhöz, s ha el is kerültek otthonról – az ország más részeibe vagy éppen külföldre –, folyamatosan tartják a kapcsolatot, és lehetőségeikhez képest támogatják is őket.

– Nem hallottam még olyat itt a településen, hogy valaki hátat fordított volna idős szüleinek. A távolabb élő gyermekek közül sem kérte tőlünk senki, hogy gyakrabban nézzünk egyedül élő édesanyjára vagy édesapjára, merthogy foglalkozunk nappali ellátással, házi segítségnyújtással is.

Sosem érkeznek üres kézzel

A nyíregyházi Szociális Gondozási Központ bentlakásos otthonában 63 idős ember él jelenleg. – Önkormányzati fenntartású intézmény a miénk, a gondozottak intézményi vagy személyi térítési díjat fizetnek, az utóbbit rászorultsági alapon. Tizenhét lakónak nincs annyi bevétele, ami fedezné a teljes költséget, esetükben csak a nyugdíjuk 80 százalékát fordíthatjuk erre a célra. Hat ellátott családja vállalta, hogy kiegészíti hozzátartozójuk gondozási díját, ami havonta 78 900 forint – tudtuk meg Szilvásiné Bojda Mártától. Az intézmény vezetője hozzátette: nincs olyan lakójuk, akit ne látogatnának rendszeresen.

– Ha nem is minden héten, de havonta két-három alkalommal jönnek a hozzátartozók. Soha nem érkeznek üres kézzel: ruhával, élelmiszerrel, gyógyszerrel támogatják a gondozottakat, akiknek lelkileg is sokat számít, hogy találkozhatnak a szeretteikkel.

Állami B-tervnek tekinthető

– A demográfiai adatok szerint egyre kevesebb a gyermek és egyre több az idős ember. A Polgári Törvénykönyv legújabb módosítása nyilván ezért erősíti meg a szülőtartási kötelezettséget – mutatott rá nyíregyházi előadásában a közelmúltban dr. Farkas András, a közismert nyugdíjguru, aki állami B-tervnek nevezte a kormány lépését. Kifejtette: néhány éven belül sokkal több rászoruló nyugdíjast kell majd eltartani, 600–800 ezer embernek ráadásul semmilyen nyugdíjjogosultsága sem lesz, nekik legfeljebb az alig 23 ezer forintos időskorúak járadéka járhat. Az állam nyilván azt akarja, hogy a rászorultak ne a szociális ellátó rendszerhez forduljanak segítségért, oldja meg a helyzetüket a család. Ezzel utána tudnak nyúlni a külföldön dolgozóknak is, mondván, ha már nem fizetnek itthon járulékot, legalább tartsák el az idős családtagokat.

Nem volt finnyás, egyszerűen éhezett

Zoltán geriátriai szakápoló, két évtizede foglalkozik idős betegekkel. „Nővérként” nem keres annyit, amiből nyugodtan megélhet a családja, ezért döntött úgy néhány évvel ezelőtt, hogy szabadnapjain otthoni ápolást vállal.

– Néha úgy érzem magam, mint Mary Poppins, az angol dada: addig maradok egy családnál, amíg szükség van rám, aztán továbbállok – jegyezte meg mosolyogva az 52 éves férfi.

– Láttam furcsaságokat egy-egy háznál… Gondoztam például egy 89 éves nénit. A lánya szerint az idős asszony nagyon válogatós, semmit nem eszik meg a főtt krumplin és a kukoricakásán kívül, ezekből is csak apró adagokat. Idővel kiderült, hogy a néni nem volt sem finnyás, sem madárétkű, egyszerűen nem etette a lánya rendesen. Míg hozzájuk jártam, mindennap vittem valamit az ápoltamnak – egy kis kolbászt, joghurtot, sajtot –, amit jóízűen el is fogyasztott.

Borzasztóan dühített, hogy így bánnak azzal az elesett öreggel. Ezt egyszer szóvá is tettem. Egyszer, mert azonnal kirúgott a néni lánya.