2016.07.15. 15:16
Egyelőre nincs bíró, aki elvállalná a "keresztapaként" ténykedő ügyvéd ügyét
Nyíregyháza - A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádat emelt egy nyíregyházi ügyvéddel szemben, aki a vádhatóság szerint egy prostitúcióval, cigarettacsempészettel és gazdasági társaságok színlelt értékesítésével, vagyonuk eltüntetésével foglalkozó bűnszervezetet hozott létre és működtetett.
Nyíregyháza - A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádat emelt egy nyíregyházi ügyvéddel szemben, aki a vádhatóság szerint egy prostitúcióval, cigarettacsempészettel és gazdasági társaságok színlelt értékesítésével, vagyonuk eltüntetésével foglalkozó bűnszervezetet hozott létre és működtetett.
Elfogultságra hivatkozva Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi büntető bírója a kizárását kérte, így az ügy átkerült a Debreceni Ítélőtáblára, amelyik a Debreceni Járásbíróságot jelölte ki az ügyben első fokon eljáró bíróságnak. Csakhogy a Debreceni Járásbíróság, majd Hajdú-Bihar megye valamennyi büntető bírája is a kizárását kérte. Az ügy most a Miskolci Járásbíróságon van.
A bűnszervezetben, a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt dr. H. Sz. és társai vádlottak elleni büntetőügyben a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség március 25-én nyújtotta be vádiratát a Nyíregyházi Járásbírósághoz.
A Debreceni Ítélőtábla április 28-án meghozott végzése szerint az ítélőtábla a Nyíregyházi Járásbíróságot az ügyből kizárta, és az elsőfokú eljárásra a Debreceni Járásbíróságot jelölte ki.
Arra a kérdésünkre, hogy meddig lehet egy ügyet „továbbküldeni”, dr. Toma Attila, a Nyíregyházi Törvényszék szóvivője lapunknak azt mondta, alapvető garanciális szabály, hogy az elkövetők ügyében érdektelen, és minden elfogultságtól mentes bíróság járjon el.
– Mindig a felettes bíróság van abban a helyzetben, hogy az eljáró bíró-, vagy bíróságkijelöléssel megfelelően döntsön – tette hozzá.
KM
A Debreceni Ítélőtábla indoklása
– A nyíregyházi ügyvéd ellen egy másik ügyben – hitelezők kielégítésének meghiúsításával, bűnszervezetben elkövetett csődbűncselekmény bűntette miatt – indult büntetőeljárás a Debreceni Járásbíróságon. A büntetőügy-előadó bírája kizárását kérte arra hivatkozással, hogy az ügy I. rendű vádlottja (a nyíregyházi ügyvéd) jogellenes fogva tartás bűntette miatt májusban pótmagánvádas eljárást kezdeményezett a Debreceni Járásbíróság, a Debreceni Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla több bírája ellen, akik közül többükkel személyes kapcsolata áll fenn, ezért tőle az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. Emiatt a Debreceni Törvényszék elnöke és büntetőbírái, illetve az illetékességi területén működő járásbíróságok elnökeinek és büntető bíráinak túlnyomó része is elfogultnak érezték magukat. A Debreceni Ítélőtábla határozott a Debreceni Járásbíróság és a Debreceni Törvényszék kizárásáról, és ebben az ügyben a Miskolci Járásbíróságot jelölte ki első fokon eljáró bíróságként. A másik büntetőügyben az említett büntetőügy miatt kérték kizárásukat a Hajdú-Bihar megyei bíróságok büntető bírái, akik a nyíregyházi ügyvéd valamennyi büntetőügyében a fenti ok miatt, a pártatlan ítélkezés, mint alapvető igazságszolgáltatási érdek megvalósulása érdekében elfogultságukról nyilatkoztak – tájékoztatta lapunkat Veszprémyné Szajkó Márta sajtótitkár.
Nyíregyháza – Fegyházba kerülhet a nyíregyházi keresztapaként elhíresült ügyvéd. A luxusban élő férfi a vádirat szerint egy bűnszervezetet működtetett, ami egyebek között cégek eladásával foglalkozott. Akár egy millió forintot is elkérhetett azért, hogy az adósságokat felhalmozott magyar cégeket ukrán emberek nevére írassa.
Nyíregyháza – A bűnszervezet – egyebek mellett – foglalkozott prostitúcióval, illegális cigarettaforgalmazással, valamint gazdasági társaságok színlelt értékesítésével és azok vagyonának eltüntetésével.
Rács mögé került a nyíregyházi ügyvéd, aki keresztapaként irányította a bűnszervezetet. Az ügyvéd társai nyíregyházi lakosok, az egyik munkanélküli, a másik egy hónapja szabadult büntetés-végrehajtási intézetből, korábban csődbűncselekmény miatt ült. Az eddigi adatok szerint negyvennyolc céget fantomizáltak.
