A gyógyulásra vágyó betegek és a doktor úr empátiája

Nyíregyháza - Tudta, hogy nem lesz könnyű dolga körzeti orvosként védeni az emberek egészségét. A Kelet arcképcsarnoka: Dr. Valent Mihály, címzetes nyíregyházi főorvos.

Miről másról is kezdenénk a beszélgetésünket, mint arról, hogy sajnálatosan észrevehető a külföldre távozók miatt hazánkban az orvoshiány, és ez még inkább érezhető a falvakban, főleg itt a keleti országrészen.

A tanyavilágban is gyógyított

– Nem újdonság ez nekem, hiszen amikor kilencvenen megkaptuk az orvosi diplomát a Debreceni Egyetemen, mindössze ketten jelentkeztünk körzeti orvosi állásra. Így kerültem vissza Nyíregyházára, majd a kórházi gyakorlatok után beálltam édesapám Rákóczi utcai házának rendelőjébe, merthogy ő is orvos volt, ráadásul egy ideig városi tiszti orvos – derül ki a kezdetekről. – Sokszor az orvoshiány miatt több körzetet is vittem, háromhetes kortól a gyermekorvosi teendőket is elláttam.

Dr. Valent Mihályról szólnak ezek a sorok, aki a minap múlt 89 éves. Ám ezt senki nem mondaná rá, aki látja, hogy naponta határozott léptekkel gyalogol a belvárosban. Valent doktor immár 17 éve egyedül él Új utcai otthonában, mert a felesége – aki gépírónő volt a megyei tanácson, majd egészségügyi asszisztensként is dolgozott – gyógyíthatatlan betegségben elhunyt.

– Kossuthos diák voltam magam is, sok tehetséges diáktársam volt, a tanárokról nem is beszélve. Onnan indultam megálmodott pályámra, bár tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom körzeti orvosként védeni az emberek egészségét, és ha betegek, akkor gyógyítani őket – mondja. – Kezdő orvos koromban persze másként dolgoztunk: nemcsak megvizsgáltuk a váróból belépőket, de ha kellett, a sebvarrástól az otthoni szülések levezetéséig sok mindent kellett végeznünk, és nem csupán a városban, hanem a teljes tanyavilágban, ami a legnagyobb feladatot jelentette, de ez hozta a legnagyobb sikerélményeket is. Ezt megelőzően három évig kórházi gyakorlaton voltunk. Igaz, csak szemlélőként, de ott lehettem a híres szívsebész, Eisert doktor közelében egy-egy izgalmas műtét alkalmával, és elleshettem mesteri mozdulatait, határozottságát.

Egészség legyen!

A megyeszékhelyen az I-es körzet volt az övé, a belváros jelentős részétől a Hímesig, és akár az édesapja, a bokortelepüléseken is gyógyított, ezért hívták édesapját a tirpákok orvosának. Itt dolgozott fáradhatatlanul, türelemmel és megértéssel. Mert az orvosra szoruló emberek bizony sokszor fáradtak, türelmetlenek, ami érthető, hiszen mindenki szeretne mielőbb me­g­gyógyulni. Ezért van nagy szükség az orvos empátiájára munka közben, ezt ő több évtizeden át megtapasztalta.

Bár a város több ízben elismerte Valent doktor munkáját, legutóbb címzetes főorvosi ranggal, de ő nem rendelkezik magasabb kitüntetésekkel, melyek nélkül eddig is megvolt, és a jövőben sem hiányolja majd.

– Csak egészség legyen, ami jelenleg koromhoz mérten tűrhető, és a gyerekek, a családom se küzdjön betegségekkel – fogalmaz.

Dr. Valent Mihály házasságában két gyerek született. Mihály szintén orvos, jelenleg a mátészalkai kórház sürgősségi osztályát vezeti, Zsuzsa lánya megyei bíró. Itt is, ott is vannak unokák, sőt, már a dédunoka is „bekopogott” a nagy családba.

Nem érzi magát túlzottan magányosnak, mert a népes családja mellett egész eddigi életében két hobbinak hódolt: bélyeget 30, érmeket 40 évig gyűjtött, ezeket nemcsak rendezgeti, hanem ma is gazdagítja, részt vesz a szervezetek munkájában is.

- Angyal Sándor -