Egy egész városnyi életmű

Nyíregyháza - Kulcsár Attila épületeiben a hely szelleme is kifejezésre jut.

Egyik esszéjében írja Kulcsár Attila: „Az építészet a mindenkori társadalom reprezentánsa és rabja is egyben. Azt épít, amire a megrendelőnek szüksége van, és annyiért, amennyit rendelkezésére bocsát. Ebben a kettős szorításban kell olyan építészetet létrehozni, amely a kényszerek között a jövő számára is maradandó lehet.”

A helyi építészek a szerkezetekben találták meg azt a karakteres kifejezési formát, amely házaikat egyénivé teszi. A kívül hordott tartóvázakról ismertté vált „Nyíregyházi Műhely” egy leírt vidék alkotóinak építészeti útkeresése, egy helyhez és időhöz kötött kísérlet volt.

– A kísérlet sikerült, az alkotókat a szakma elismerte, házaik a városban ma is állnak, a megyeszékhely jellegzetes épületei. Ha a jó gazda gondosságával a mindenkori szabványoknak megfelelően megújítják őket, unokáink is látni fogják.

Kulcsár Attila épületeinek eszmeiségét mindemellett a hely szellemének kifejezése, az illeszkedés kényszere is motiválja.

A templomtól a tanuszodáig

Életműve városnyi, számos lakóházat, sok középületet, közöttük hét templomot is tervezett.

– Az ember minden gyermekére büszke, a kicsikre és nagyokra egyaránt. Nagy és szép munka volt a mezőgazdasági főiskolai kar épület­együttesének tervezése, az ügyészség Nyíregyházán, Szolnokon, de említhetjük a városi stadion lelátóit, Debrecenben a fogászati klinikát, az ibrányi tanuszodát, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket vagy Vásárosnamény, Nyíregyháza, Nagykálló, Záhony, Baktalórántháza és más városok középületeit. És büszke vagyok a templomokra is, annál is inkább, mert a szakrális épületekhez hozzátartoznak a plébániák, a gyülekezeti házak, iskolák, idősek szociális otthonai, új templomtornyok, amelyek szintén több feladatot adtak.

Mostanában inkább tervtanácsokban nyesegeti a fiatalok vadhajtásait, és építészetelméleti írásokat publikál. Az egykor a Kossuth-gimnáziumban maturáló, akkor még irodalmárnak készülő Kulcsár Attilában a vonzalom a mai napig megmaradt az írás iránt. Negyven éve publikál szépirodalmat, képverseket, tárcákat, esszéket. Hat saját kötet sorakozik a könyvespolcán, többféle műfajban.

A családjáról visszafogottan szól: – Házasságunk masszívan épületes. Három lányunk született. Az egyik pszichológus, a másik tanár, a harmadik szobrász. Hat unokánk van, ez a legnagyobb öröm.

Névjegy

Születési idő, hely: 1942., Nagykároly. Pályafutása: 1966: Építészmérnöki diploma a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1966–1992: Szatmár-Bereg Megyei Tervező Vállalat vezető tervezője, szakosztályvezető, műteremvezető. 1992-től magántervező és meghívásra építészetet oktat, 1995-től kinevezett főiskolai tanárként. A Debreceni Egyetemen 2007-ig intézetigazgatóként, illetve tanszékvezetőként dolgozik. 2003-ban DLA, azaz „szabad művészet doktora” címet szerez a Műegyetemen. 2012-ben vonul nyugdíjba. A megyei építészkamarának 1998-tól több cikluson át az elnöke. Végzettsége: építészmérnök DLA. Elismerései: Ybl Miklós-díj 1990-ben, Megyei Prima Díj 2011-ben. Életműdíj 2016. augusztus 20-án. Gyermekei: három felnőtt lány. Hobbija: az építészet és az írás.

KM-GB