A talajt unokáinktól kaptuk kölcsön

Számos előnnyel kecseg­teti a gazdálkodókat egy nyíregyházi családi vállalkozás termékcsaládja. Interjú Vajda Péterrel, a Phylazonit Kft. egyik tulajdonosával.

Környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és gazdaságossági szempontból is a jövő egyik meghatározó technológiája lehet a növénytermesztésben a baktériumtrágyázás. Minderről Vajda Pétert, a nyíregyházi központú Phylazonit Kft. egyik tulajdonosát kérdeztük.

Hogyan jellemezhető manapság a hazai termőtalajok állapota? Melyek az okok és a következmények?

VAJDA PÉTER: A fenntartható, környezettudatos és hatékony növénytermesztés megfelelő talajélettel rendelkező talajon valósulhat meg. Az intenzív növénytermesztési technológiák elterjedésével megnőtt a műtrágyák, növényvédő szerek, gyomirtók, talajfertőtlenítők, érésgyorsítók, illetve egyéb vegyszerek használata, amelyek pozitív hatásaik mellett a talajélet csökkenését és a talajok elsavanyodását is magukkal hozták. Ennek következtében jelentősen növekszik a tápanyagok oldhatósága, így csapadékos területeken egy részük kimosódik a talajvízbe, szennyezve a felszín alatti és felszíni vizeinket. A savanyodó talajokon fokozódik a toxikus nehézfémek felvétele is, ami terméscsökkenéssel jár – a növények kevésbé lesznek ellenállóak, megnőnek a védelmükre fordított költségek. Visszaszorulnak a talajban élő hasznos baktériumok, ennek következtében nem megfelelően bomlanak le a gyökér- és szármaradványok, amelyeken megtelepednek a kórokozó gombák, áttelelnek a kártevők, nem szolgáltatnak megfelelő mennyiségű tápanyagot, tovább savanyodik a talaj, romlik a szerkezete, levegő-, víz-, és hőgazdálkodása, humuszképzési folyamata.

Mindez befolyásolja az élelmiszer-minőséget és -biztonságot is?

VAJDA PÉTER: A talajlakó baktériumok áttételesen a táplálkozásunkra is hatással vannak. Az intenzív ter­mesztés következményeként a növények egyre több mikroelemet vonnak ki a talajból, utánpótlásuk azonban csak akkor megoldott, ha célirányos mikroelem-trágyázást folytatunk. Ez a hiány kihat az élelmiszerlánc egészére, a növényi és az állati eredetű táplálékainkra is. A következményekkel nap mint nap szembesülünk: erősödnek, terjednek a civilizációs betegségek (allergia, stressz, immunrendszeri problémák).

Miként lehetünk úrrá a fenti problémákon?

VAJDA PÉTER: A talajélet helyreállítása a műtrágyák okszerű használatával, a mikrobák irányított alkalmazásával valósítható meg. A baktérium­trágya egy szerves, élő baktériumokból álló készítmény, amellyel nem közvetlenül a növényt, hanem a talajt kezeljük. Nem nitrogént, foszfort, káliumot vagy más tápanyagot juttatunk ki, hanem olyan baktériumtörzseket, amelyek egyrészt a tápelemeket a növény számára felvehetővé tudják alakítani, másrészt képesek bontani is a talajban lévő növényi maradványokat, ezzel ugyancsak tápelemeket szabadítva fel a növények számára. A baktériumtrágyák illeszkednek a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat követelményeihez, nem terhelik káros anyagokkal a talajt: az egyébként is jelen lévő baktériumok számát növelik meg. A talajban élő mikroorganizmusok hozzájárulnak a talaj kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságainak alakításához, így teremtve optimális feltételeket a termesztett növények számára. A baktériumtrágyák felhasználásával a műtrágyázás mértékét csökkenteni, hatékonyságát növelni lehet, ami gazdasági előnyt is jelent a felhasználóknak.

Hogyan lett Szabolcs-Szatmár-­Bereg megye a baktériumtrágya fellegvára?

VAJDA PÉTER: Édesapámmal, Vajda Sándorral húsz éve ismertük meg a baktérium­trágyázás módszerét. Tanácsadóként vágtunk bele abba a munkába, amely ma az életünket jelenti. Tíz éve – üzleti partnereinkkel – megvásároltuk a korábbi forgalmazótól a kereskedelmi és szabadalmi jogokat. A termékcsaládot a besztereci üzemünkben fejlesztjük tovább több megyebeli szakember segítségével: egyikük dr. Balázsy Sándor, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a biológiatudomány kandidátusa; mellette két mikrobiológus, a nyíregyházi Korcsmár Gabriella és a mándoki Oláh Nikolett dolgozik. Legújabb termékünk, a talajregeneráló kifejlesztésének az ötletét is egy megyebeli, tiszabezdédi termelő adta. Azzal a problémával keresett meg minket, hogy néhol nem nő megfelelő méretűre a kukorica és borsó. A vizsgálatok egyértelműen kimutatták a talajban lévő hasznos mikroszervezetek alacsony számát és a káros gombák magas arányát, va­lamint a terület alacsony kémhatását. Ez az eset nem egyedi, ezért fejlesztettük ki a talajregeneráló készítményünket. Ahogy a többi termékünket, ezt is környezetkímélő módon, a lehető legkisebb energia­felhasználással állítjuk elő, és minden készítményünk használható az ökogazdálkodásban is.

KM-HP

Névjegy: Vajda Péter

Született: 1978. augusztus 6., Fehérgyarmat. Végzettség: általános agrár­mérnök és gazdasági mérnök. Család: nős, egy 7,5 éves lány és 2,5 éves fiú édesapja. Hobbi: a munkája, amelynek révén igyekszik jobbá tenni a világot.