A vezérlőcsillagot keressük

Nyíregyháza - Örök témák és hatalmas slágerek: itt a képzelt riport.

Menni kéne, Valaki mondja meg, Arra születtünk, Ringasd el magad – dalok, amelyeknek a címét hallva önkéntelenül is dúdolni kezd az ember, ezeket szinte mindenki ismer.

Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy először a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című, Déry Tibor azonos kisregényéből készült, 1973-as musicalben csendültek fel először, hogy elinduljanak hódító útjukra. Hamarosan Nyíregyházán is hallhatjuk őket – a darabról, melynek a bemutatója október 8-án lesz, és ami a Móricz Zsigmond Színház friss évadának egyik legnagyobb sikerének ígérkezik, Tasnádi Csabával, az előadás rendezőjével beszélgettünk.

Meg kellett határoznunk, hogy mi az, ami a regény mozzanatai közül ma is fontos.

Tasnádi Csaba

Eltolódtak a hangsúlyok

– Két jelentős, óriási tömegeket vonzó fesztivál volt Amerikában 1969-ben: egy augusztusban és egy decemberben, ez utóbbin pedig a biztonsági emberek leszúrtak egy fekete bőrű fiút. Akkoriban az információk még lassabban jutottak át a kontinensek között, mint napjainkban, de előbb-utóbb Magyarországra is megérkeztek a hírek. Déry Tibor ezekből kiindulva az amerikai létformát, a szabadságvágyat, a fajgyűlöletet használta kisregénye alaphelyzeteként, és e köré építette fel létfilozófiai elmélkedését, ami a halódó kapitalizmust jeleníti meg, benne dekadens fiatalokkal, kirekesztéssel.

A regényből a Vígszínházban pár évvel később fantasztikus előadás született, a dalok pedig gigaslágerek lettek. Nyilván egyszerűbb lenne a dolgunk, ha koncertet kellene színpadra állítanunk, de ez egy színpadi mű, amit nem lehet belegyömöszölni egyetlen hagyományos kategóriába sem – azt mondanám, szürreális szertartásjáték. Az volt a dolgunk, hogy 43 év elteltével olyan előadást hozzunk létre, ami megfogja a nézőket, és ehhez az kellett, hogy meghatározzuk: mi az, ami a Déry-regény kiemelt mozzanatai közül most is fontos. Bizonyos szempontok mai szemmel nézve már nem annyira jelentősek, mint az 1970-es évek elején, így eltolódtak a hangsúlyok. Ami a történetből számomra lényeges, az az útkeresés. Nem véletlen, hogy az egyik főszereplőt Eszternek hívják – a név perzsa nyelven csillagot jelent, és szerintem ez arra utal, hogy mindenki keresi a saját vezérlőcsillagát – mondta Tasnádi Csaba.

Magyarország Európában van?

A képzelt riport kiindulópontja az, hogy Eszter Amerikába emigrál – adódik a kérdés, mennyire akar aktualizálni a színházi előadás?

– Amennyire Déry engedi. Az 1971-es szövegben ugyanis jócskán fellelhetők olyan gondolatok, amelyek ma is okot adnak az elmélkedésre – mondja a rendező, és példákat is említ. – Elhangzik ez a párbeszéd: „Magyarország Európában van? Lehet.” De azt sem kell túlzottan magyarázni, amikor József egy újabb népvándorlás küszöbéről beszél.

A darab nagyon sok örök témát feszeget: megmutatja, hogy amelyik kapcsolat érzelemgazdag, annak mindenképpen van létjogosultsága – még akkor is, ha nem felel meg a társadalom elvárásainak. De megjelenik a reménytelenség: „olyan, mintha egy bárányfelhőt akarnék az ágyamba fektetni”, és a létezésünk mibenlétére is rávilágít: „embernek lenni annyit tesz, mint úton lenni”.

- KM-SZA -