2016.10.22. 14:26
Gyógyított és az igazságért is küzdött
Nyíregyháza - A Kelet arcképcsarnoka: dr. Fazekas Árpád ny. főorvos, orvostörténész.
Nyíregyháza - A Kelet arcképcsarnoka: dr. Fazekas Árpád ny. főorvos, orvostörténész.
Szívügye az 1956-os megyei események feltárása.
Bevallom, zavarban vagyok, miközben egy olyan ember portréját igyekszem megrajzolni, aki nemcsak nekem régi ismerősöm, de e lap olvasóinak is. Hiszen rendszeresen jelentek meg írásai a Keletben, miközben házi-,
később gyermekorvosként, majd vezető főorvosként gyógyított, könyveket írt és részt vett a közélet eseményeiben.
Dr. Fazekas Árpádnak máig szívügye a malenkíj robotra elhurcoltak történetének és az ötvenhatos forradalom eseményeinek feltárása – a Jósa András Múzeumban most látható kiállításon olvashatók a megyei áldozatok nevei – ez az összesítés is neki köszönhető.
„Embermentő” lett
Csengerben született, ott járt középiskolába, majd Munkácsra, később Kassára helyezték a családfőt, Fazekas Árpád ez utóbbi városban érettségizett. Elsőre felvették a Debreceni Egyetem Orvosi Karára, de egy évet a fővárosi Pázmány Péter egyetemen is tanult.
– Volt egy kedves évfolyamtársam, a zsidó származású Róna György. Amikor kezdték összeszedni a zsidókat, sikerült egy fényképes magyar igazolványt szereznem neki, ami megmentette az internálástól, a biztos haláltól. Később Montrealban lett orvos. Ezért a tettemért lettem én „Embermentő”.
– Dr. Fazekas Árpád 1945-ben a társaival a fasizmus ellen küzdő Budai Önkéntes Ezred segélyhelyét vezette, részese volt a haladó diákszervezetnek. Summa cum laude kitüntetéssel avatták orvossá 1947-ben. Négy évig a debreceni gyermekklinikán gyarapította ismereteit, kitüntetéssel szakvizsgázott csecsemő- és gyermekgyógyászatból, s került Berettyóújfaluba. Elismerték és megszerették, ezért 1956-ban a kórházi Munkástanács elnökévé választották. Emiatt a megtorlás napjaiban nemcsak a kórházból, de a városból is kitiltották, hét hónapig munkanélküli volt. Ezután Kislétán körzethez jutott. – Minden rosszban van valami jó: Kislétán felkeresett dr. Rajkovics Pál görög katolikus esperes, aki elmondta: a templomban van dr. Jósa István elveszettnek hitt, 1839-ben keltezett egyik emléklapja – ott kezdődött orvostörténeti kutatómunkám. Később bekerültem a Jósa András megyei kórházba, ahol 20 éven át, nyugdíjazásomig dolgoztam a gyermekosztályon, vezetésem alatt sikerült létrehozni a megyei többirányú gyermekgondozó intézetet. Családot alapítottam, sajnos a lányom és a feleségem már eltávoztak az élők sorából, nyugdíjas fiammal élek.
Kezemben a Hungarian Life, az ausztráliai magyarság hetilapja, melyben Szmolnik Lajos írt recenziót dr. Fazekas Árpád „Mozaikok az életemből” című könyvéről, méltatván a doktor munkásságát. Azt, hogy az elhurcolt 1173 ember nevét összegyűjtve láthatjuk az Északi temetőben márványba vésve, hogy 1956-ról közel kétszáz írása jelent meg. Publikált kórházi emlékkönyvekbe, megírta a tirpákok életét, a felvidéki magyarok vészkorszakát, a gyászos lakosságcserét. Mindezeket ismerte el Nyíregyháza, amikor a díszpolgárok sorába emelte a most 92 éves dr. Fazekas Árpádot, aki nemcsak a testet gyógyította, hanem a történelmi igazságért is küzdött sok évtizeden át.
- Angyal Sándor -