Állandóan versenyt futnak az idővel

Nyíregyháza - Elképzelni is nehéz, nemhogy megcsinálni: Berencsiné Palcsák Bernadett egy perc alatt közel ötszázszor üti le a számítógép valamelyik billentyűjét, azaz egy másodperc alatt nyolcszor! És persze nem össze-vissza, hanem szabályosan, hibák nélkül! A kimagasló teljesítmény nemrégiben örökös bajnoki címet eredményezett a Nyíregyházi Egyetem munkatársának. Budapesten rendezték meg az országos gyors- és gépíró-, szövegszerkesztő-bajnokság döntőjét, és mivel megszakítás nélkül harmadszor diadalmaskodott, Magyarország örökös gyorsírás- és gépírásbajnoka lett.

Sebesség és pontosság

– Édesanyám húga tanult gyorsírni, és annyira tetszett, ahogy írt, hogy már általános iskolás koromban tudtam: ezt én is szeretném megtanulni. A Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolába jártam, ahol gyorsírást és gépírást is tanultam. Rövid idő alatt megtaláltam mindkét tantárgy szépségét – ekkor kezdtem el versenyezni is –, később pedig magyar-ügyvitel szakos középiskolai tanári végzettséget szereztem – mesél a kezdetekről.

A gépírásban a sebesség mellett a pontosság is fontos, a hibátlanság mellett a leütésszám növelése a cél. – A gyorsírás olyan írásrendszer, ami képes az elhangzással egy időben rögzíteni az élő szöveget. Versenyt futunk az idővel, miközben a saját határainkat is feszegetjük – többek között ezért is szeretem ezt a munkát. A gyorsírás egy sajátos jelrendszer, melyben vannak kötelező rövidítések és rövidítési elvek, de minél rutinosabb az ember, annál több saját rövidítést is használ. A versenyeken is az számít, hogy egy perc alatt hány szótagot tudunk leírni megadott hibahatáron belül – nálam a 300 a csúcs. Sokat gyakorolok: szövegeket jegyzek le, és közben új rövidítéseket találok ki – meséli Bernadett, aki amikor magának ír jegyzeteket, vagy éppen a bevásárlólistát veti papírra, sokszor gyorsírást használ.

Amit a gépek nem tudnak

Azt mondja, ezen a területen a parlamenti gyorsírók is kiemelkedő munkát végeznek, nem véletlen, hogy a világbajnokságokon is remekelnek. És mi a helyzet azokkal a kütyükkel, amelyek ma már képesek nem csak rögzíteni, de le is írni a hallott szöveget? Kiszoríthatják az emberi munkaerőt? – kérdezzük.

– A parlamenti gyorsírók és a professzionális jegyzőkönyvvezetők nem csak azt rögzítik, ami elhangzik az ülésteremben, de azt is, hogy milyen körülmények között, így a bekiabálásokat, a felszólalások között történteket is lejegyzik. Nem csak a fülükre, de a szemükre is szükségük van ahhoz, hogy jól végezzék a munkájukat, erre pedig a gépek még mindig nem képesek.

KM-SzA