Egy embargó margójára

Nyíregyháza - Tavaly szinte a felére esett vissza a két ország közötti kereskedelmi volumen az előző évekhez képest.

Magyarország a rendszerváltás óta tudatosan építi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, mind országos, mind regionális szinten. A magyar kormány az 1990-es években az oroszországi régiók több mint felével alakított ki valamilyen kapcsolatot, illetve kötött együttműködési megállapodást. A kölcsönös érdekek, érdekeltségek és értékek alapján egy konstruktív kooperációs folyamat valósulhatott meg, amely különösen nagy hangsúlyt fektetett a kultúrára.

Ismeretes, hogy 2015-ben szinte a felére esett vissza a magyar–orosz, orosz–magyar kereskedelmi volumen az előző évekhez képest. Míg 2014-ben 7 milliárd USA dollár volt a két ország kereskedelmi forgalma, addig 2015-ben mindössze 3,6 milliárd. A negatív tendencia főbb okai mindenki előtt ismeretesek, mint például az energiahordozók árának csökkenése, vagy az ukrán válság kapcsán érvénybe léptetett uniós szankciók Oroszországgal szemben és fordítva. A kereskedelmi forgalom mérséklődése országaink között az idén is megfigyelhető volt.

A beruházások terén sem beszélhetünk pozitív trendről, ugyanis egymás országaiban a tőkebefektetések aránya az utóbbi években nem számottevő. Ritkán adódnak nálunk olyan kiemelt jelentőségű, nagyobb volumenű projektek, amelyek felkeltenék az oroszországi beruházók érdeklődését, mint például Paks vagy Budapesten a hármas metró szerelvényeinek felújítása. Ezekben az átfogó munkálatokban az orosz fél többnyire komoly gazdasági perspektívát és együttműködési lehetőséget lát. Részünkről ugyanakkor hiba lenne kizárólag Moszkvára és Szentpétervárra koncentrálni, mivel az ottani igények kielégítése számunkra nem reális elképzelés. Nem véletlen, hogy a jelenlegi kormány is egymás után nyitja a kereskedelmi kirendeltségeket, kereskedőházakat vagy konzulátusokat, amelyekkel a regionális kereskedelmet, a vállalkozások sikerességét leginkább elő lehet segíteni.

Csökkenő tendencia

Az országaink közötti gazdasági kapcsolatok visszaesése miatt regionális szinten is csökkenő tendencia tapasztalható. Ennek ellenére elmondható, hogy napjainkban viszonylag jól fejlődnek regionális kapcsolataink, mivel ezek előmozdításában az orosz fél, az oroszországi régiók is egyre inkább érdekeltté válnak. Nemrég például Szamara Megye és Győr-Moson-Sopron megye írt alá együttműködési megállapodást Budapesten. A felek a viszonylag régóta tartó embargós korlátozások feloldását követően a gazdaság több területén is terveznek együttműködést a jövőben. Ugyancsak említésre méltó esemény, hogy 2015-től újraindult a szállítás a magyar piacokra a nagy múltú AvtoVAZ autógyártó üzemeiből.

Új távlatok

Külön dicséretet érdemel egy, az úgynevezett népi diplomácia sikerének betudható jelentős kezdeményezés, amelynek köszönhetően az elmúlt néhány évben egyre szorosabb kétoldalú együttműködés alakult ki Rosztov megye és a tokaji régió között. A 2013-ban Nagy Géza hagyományőrző által közrebocsátott program egyik legfontosabb, s talán legnagyobb érdeme, hogy hiteles történelmi példák (II. Rákóczi Ferenc és Nagy Péter cár szövetsége, valamint a Tokaji Orosz Borvásárló Bizottság 65 éven át tartó sikeres működése) fókuszba állításán keresztül új utakat, irányokat és távlatokat nyithat a kétoldalú magyar–orosz kapcsolatokban. A Tokaji Magyar-Orosz Barátság Projekt néven is emlegetett programterv realizálása közben sorra tárulnak fel például a Magyar Huszárság és a Doni Kozákság közös történelmi gyökerei, valamint a gazdasági, kulturális, tudományos és egyéb területeken elengedhetetlenül szükséges együttműködés főbb irányvonalai, illetve megvalósításának gyakorlati lehetőségei.

Szükségszerű folyamatok

Napjainkban egyre több ország, így az Orosz Föderáció is kénytelen a mielőbbi gazdasági fejlődés útjára lépni, vagyis próbálja megvalósítani azokat a szükségszerű reform­folyamatokat, amelyek a gazdaság modernizálásának feltételeit hivatottak elősegíteni. Ennek nyomán Oroszország az utóbbi időben például fontos gabonaexportőrré vált, valamint napjainkban már baromfihúsból is képes exportra termelni, miközben az orosz piacon 10–15 évvel ezelőtt e hústermék jelentős része importból származott. A bizonyos iparágakban kimutatható komoly fejlődés ellenére az orosz gazdaság 2013 óta tartó mélyrepülése nyomán kialakult negatív tendenciák egyelőre nehezen ellensúlyozhatók a magyar–orosz kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban.

- Dr. Viczai Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense -