Mit rejtenek az ódon kripták?

Nyíregyháza - Borzongató, ám annál érdekesebb kérdésekre ad választ a Jósa András Múzeum új időszaki kiállítása.

A halál szerves része a létnek. Félelmetes, egyben ismeretlen dolog, s emiatt valami borzongató kíváncsisággal tekintettek rá már eleink is, de e tekintetben a helyzet ma is változatlan.

Tárgyi emlékek

Önkéntelenül merülnek fel a kérdések a jelenkor emberében: hogyan, mi módon történt 2–300 évvel ezelőtt egy temetés? Milyen ceremóniák zajlottak? Mit helyeztek az elhunyt mellé és milyen öltözékben helyezték a sírba? Mi maradt ebből az utókorra? Hogyan emlékeztek meg a holtakról a rokonaik? Egyáltalán: hogyan néz ki egy kripta? A Jósa András Múzeum legújabb kiállítása ezekre a kérdésekre próbál röviden válaszolni.

Bemutatnak néhány tárgyi emléket a XVII–XVIII. századból, valamint a XIX. század elejéről. Ezek egykor élt jómódú, vagy éppen előkelő hölgyek és urak temetkezéseiből származnak. Láthatunk az elhunytak emlékét őrző epitáfiumokat (sírfelirat, feliratos képzőművészeti alkotás). Megtekinthetjük az 1758-ban elhunyt Károlyi Ferenc temetési ceremóniájának „forgatókönyvét”, amelynek segítségével elképzelhetjük, hogyan temettek el akkoriban egy országos hírű arisztokratát.

Kincsek és sírrablók

A kripták mindig is izgatták az emberek fantáziáját. A kívülállók legendákat költöttek az ott rejlő kincsekről, melyek következtében számos sírboltot törtek fel és fosztottak ki civilek vagy éppen katonák. A tárlat bemutat néhány XIX–XX. századi feljegyzést ezen szégyenletes – esetenként morbid – eseményekkel kapcsolatban is, sőt néhány felvétel erejéig „ízelítőt” kaphatunk a korabeli kriptákból is.

A „Hideg tetemimet az kik szemlelitek…” – Kripták, temetkezések, leletek a XVII–XVIII. századból című kiállítás március 1-jéig tekinthető meg a Jósa András Múzeum nyitvatartási idejében.

- KM -