Visszatekintő - A migránsok csak eszközök

Nyíregyháza - Dr. Böröndi Gábor dandártábornok szerint az a baj a migrációval, hogy nem tudjuk, kik érkeznek Európába.

Áprilisban Nyíregyházán tartott előadást az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese, aki egyben a Magyar Honvédség szárazföldi haderőnemének a vezetője. Elmondta többek között, hogy Németországban nemrég megerősítették: 350–400 ezer embert nem találnak, holott bizonyosan itt tartózkodnak. Márpedig a nem kontrollálható helyzet hatalmas biztonsági kockázatot jelent. Senki nem mondja azt a migránsokról, hogy egytől egyig bűnözők, dr. Böröndi Gábor szerint ezek az emberek sokkal inkább eszközök, akiket nyomásgyakorlásra használnak.

Mondhatjuk, hogy Európában háború dúl, csak sajátos eszközökkel?

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: Én inkább úgy fogalmaznék, Európa olyan biztonsági kihívással küzd, ami két dologra vezethető vissza. Az első könnyen felismerhető és definiálható, ez pedig Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozása. A másik az illegális migráció, ami inkább tünet, méghozzá Afganisztán, Irak, Szíria, Mali, Szomália és a többi válsággóc tünete, ahol a nemzetközi haderők a konfliktusokat nem tudták felszámolni. Az illegális migráció azért súlyosan aszimmetrikus kihívás, mert a fegyveres erőknek nehéz egy olyan szemben álló félre reagálni, aki – amellett, hogy megtagadja a regisztrációt, s elutasítja a beléptetési szabályokat – még fegyvertelen is. Akik ezt az egészet mozgatják – amiben az ember­csempész-hálózatok mellett egészen biztosan vannak külföldi állami szereplők is –, tisztában vannak ezzel, s alaposan ki is használják a helyzetet.

Mindez átfordulhat fegyveres összetűzésbe?

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: Az illegális migráció összetétele nagyon heterogén, mivel több államból jönnek, ezért nem valószínű az egységes katonai fellépés. Egyes elemei vagy csoportjai fegyveres konfliktust kezdeményezhetnek, de önmagában a fegyveres támadás nem érdekük. Jól tudják, ha köztörvényes bűncselekményt követnek el a tiltott határátlépésen túl, annak az esélyét is elveszítik, hogy bármikor Európa földjére léphessenek.

Nemrég Magyarország konkrét fenyegetést is kapott. Mennyire lehet ezt komolyan venni?

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: A Magyar Honvédség, a rendőrség és a terrorelhárító szervek ezt a fenyegetést nagyon komolyan veszik. Ha felkészültek vagyunk, megelőzhetjük a támadásokat, rosszabb esetben legalább a károkon enyhíthetünk. Magyarország reagálóképessége összeurópai viszonylatban is jónak mondható, s minden olyan óvintézkedést megtettünk, ami az adott helyzetben indokolt és szükséges.

Vajon meddig tarthat ez a sajátos „háborús” helyzet?

DR. BÖRÖNDI GÁBOR: A válság végét leginkább az tudja megjósolni, aki már látja a megoldást és ismeri az ahhoz vezető utat.

KM-MJ