Szeretné a titkokat feltárni

Nyíregyháza - Egyre kevesebben élnek köztünk olyanok, akik megjárták a szovjet munkatáborokat.

A partiumi svábok gulágtörténete – ezzel a címmel készít kordokumentumot dr. Ludescher Gabriella PhD, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának Szociális és Társadalomtudományi Intézetében dolgozó adjunktus. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél sikeresen pályázó fiatal kutató lehetőséget kap arra, hogy a történelmi Magyarországot érintő, ám Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez kötődő, itt élő és a rettegett gulágot megjárt emberek sorsát bemutathassa.

Szeretném hitelesebbé tenni az akkori vészterhes időszakot.

Dr. Ludescher Gabriella

Személyes sorsok

Lassan egyre kevesebben élnek köztünk a munkatáborokat megjárt honfitársaink, épp ezért szinte az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy személyes sorsokat, családi traumákat, hozzátartozók, leszármazottak emlékezését megörökítsük. Dr. Ludescher Gabriella szeretné minél szélesebb körben megismerni a lehetséges szereplőket, ezért felkeresi azokat, akik jelzik: lenne mondandójuk számára. Könyvet ír a témáról, amely nem feltétlenül a kutató, sokkal inkább a főszereplők és azok családtagjai szemszögéből láttatja az utókorral az évtizedeken át agyonhallgatott témát.

A nagykárolyi születésű adjunktus a Pécsi Tudományegyetemen szerzett szociológusi diplomát, majd Közgazdasági Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskoláján vehette át PhD fokozatú oklevelét.

– A családi indíttatásom révén, a rokonok elbeszélése alapján hiteles képet kaptam a gulág világáról, azonban szeretném minél több résztvevő bemutatásával hitelesebbé tenni az akkori vészterhes időszakot, illetve szeretnék emléket állítani a partiumi sváboknak is – mondta dr. Ludescher Gabriella, aki egyébként a Napkori Sváb Egyesület elnöke is. – Számos publikáció látott már eddig is napvilágot, ám a kelet-európai népek közösségi emlékezetében még élő gulágképet szeretném teljesebbé tenni.

– Kérem az egykori túlélőktől, a gulágra elhurcoltak leszármazottaitól és mindenkitől, akinek van valamilyen dokumentuma, írásos anyaga a témáról, keressenek meg a 06-20/587-2105-ös telefonszámon, hogy minél teljesebb képet rajzolhassak a magyar történelemnek erről a fejezetéről.

- Tóth Kornélia -

Adatok a gulágról

A gulág kifejezés eredetileg egy mozaikszó volt, amelyet hangosan kimondani sem lehetett évtizedeken keresztül. A Szovjetunióban Sztálin kegyetlen kényszermunkatábor-rendszerét hívták így, ezekben a munkatáborokban 1929-től az 1960-as évekig közel 18 millió ember raboskodott. Magyarországról 1944-től kezdve közel 800 ezer embert hurcoltak el.