17 éve szakadt át a gát - A tiszai ciánszennyezésre emlékezünk

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Akik látták a 17 évvel ezelőtti szörnyű képeket, sohasem feledhetik: az önkéntesek és a halőrök vasvillákkal dobálták a konténerekbe a Tiszában ciánmérgezéstől elpusztult hatalmas halakat. A természet azóta szerencsére újjászületett, de ez a természeti katasztrófa örökre figyelmeztető jel az emberiségnek, nem véletlenül döntött még 2000-ben úgy a magyar országgyűlés, hogy azóta minden évben február elseje a Tisza élővilágának emléknapja legyen.

Kóvályogtak a halak

Jól emlékszik még a ciánszennyezésre a Tiszalökön élő Ambrus József, aki huszonkilenc éven keresztül halászattal foglalkozott. Ezt az ősi mesterséget tavaly hagyta abba, amikor életbe lépett hazánkban a kereskedelmi célú halászat tilalma.

– A romániai gátszakadás másnapján már szóltak, ne menjünk halászni. Szerszámok nem voltak lerakva a folyóban, csupán palonyáztunk előzőleg, vagyis néhány órán keresztül két csónak között kihúzott hálóval halásztunk – elevenítette fel az emlékeit Ambrus József.

– Kóvályogtak a halak, 70–80 kilogrammos harcsákat láttam elpusztulva. Fehér lett a Tisza széle, ugyanis ahol voltak a visszaforgók, ott frissebb volt a víz, ott pihentek meg a halak. A Szamoson még jég volt, jóval több kárt okozott a mérgezés: nem jutottak levegőhöz a halak, s töményebb is volt a méreg. A szakemberek folyamatosan figyelték a vízben és a halakban a ciántartalom mennyiségét, s majd úgy hat hónap elteltével kaptunk újra engedélyt a halászatra. Mivel addig nem volt semmiféle megélhetési lehetőségünk, a holland halászok anyagi segítséget ajánlottak fel a tiszai halászoknak.

Megismerik, megszeretik és majd védik

Agárdy Sándor biológia-környezettan szakos pedagógust, a dögei Ölbey Irén Általános Iskola igazgatóját arról kérdeztük meg az évforduló apropóján, mi az üzenete a Tisza tragédiájának.

– A természeti katasztrófa idején Tornyospálcán dolgoztam. A folyónál nem jártam akkoriban, csak a híradásokat követtem nagy-nagy aggodalommal. Főleg azokat a kisebb, illetve alacsonyabb rendű élőlényeket – kérészeket, kagylókat, rákokat, planktonokat – féltettem, amelyek nem kaptak olyan nagy figyelmet, mint a megdöbbentő látványt nyújtott elpusztult halak – mondta a tanár úr.

– Szerencsére meglepően gyorsan regenerálódott a folyó élővilága, amiben talán az is szerepet játszott, hogy a tél miatt a halak nagy része és az egyéb élőlények az iszapba bújva, abban elvermelve várták a tavaszt. A tanítási órákon gyakran felvetődik, hogy a természetben milyen hatalmas károkat tud okozni az emberi mulasztás, a felelőtlenség, s olyankor példaként beszélgetünk a ciánszennyezésről is.

– A biológia tantermünkben egy Tolsztoj idézet olvasható: „A boldogság: egynek lenni a természettel.” Vallom: a XXI. századi oktatásnak is az a legfontosabb feladata, hogy a fiatalokkal először ismertessük meg a természetet, amit aztán tisztelni és szeretni fognak, végül pedig már védenek is.

KM-MML

A Tisza emléknapja

Szabolcs-SZatmár-Bereg - A csernobili után a második legnagyobb természeti katasztrófaként tartják számon a tiszai ciánszennyezést, amely több ország területét is érintő környezeti katasztrófa volt. 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből százezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába.

2000. január elsején a szervezeti átalakítást követően alakult meg a Polgári Védelmi Kirendeltség Vásárosnaményban, amelynek kiemelt feladata volt a ciánszennyezés kapcsán a lakosságtájékoztatás és a kárfelszámolás – emlékszik vissza Tóth Sándor tű. alezredes, a térség katasztrófavédelmi megbízottja, aki akkoriban a Beregben a polgári védelmi kirendeltségen dolgozott.

Az alezredes legfőbb intézkedések között említette a folyótól 200 m-en belül lévő ásott kutakból történő vízkivételi tilalmat, a vízből vett minták eljuttatását a laboratóriumba, a horgászok és a lakosság tájékoztatását. Ebben nagy segítség volt az OKF közreműködésével kapott hordozható, nagy teljesítményű sziréna. Segíteni kellett a több ezer tonna haltettem megsemmisítését, ugyanis a mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket. Így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A mintavételek a magyar szakaszon a felszíni törzshálózati szelvényekben, illetve azon kívül a fontosabb vízvédelmi pontokon történtek, a szennycsóvák levonulása idején minden mintaponton két óránként, illetve az utolsó, az alapadatokat meghaladó koncentrációjú cianidot és nehézfémeket tartalmazó mérési eredmények után még 5 napon keresztül egyszeri alkalommal történtek- számolt be Tóth Sándor. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. Volt olyan harcsa, amely akkorára puffadt, hogy a tetemét hárman tudták csak az elszállításkor a teherautóra rakni- idézte fel a katasztrófavédelmi szakember. Polgári védelmi feladat volt a települések ivóvíz ellátásának a biztosítása, valamint a vízügyi szakemberekkel együttműködve a szennyezés hatásának a mérséklése. A gyors és szakszerű intézkedéseknek köszönhetően a szőke folyó holtágai és az árterei csak minimális mértékben szennyeződtek. Három-négy év elteltével a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában.

A magyar országgyűlés még 2000-ben, a Tisza élővilágának az emléknapjává nyilvánította február 1-jét.

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság -