A szociális munkások segítenek hőségben és fagyban

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A szociális munkások segítő szakemberek, akiknek az a feladatuk, hogy egyéneknek, csoportoknak, közösségeknek segítsenek a problémák megoldásában, mert az életben mindig előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekre nem tudják a választ, vagy nem jó választ adnak rá.

Hogy mi számít sikernek? – kérdez vissza dr. Szoboszlai Katalin, aki a hajléktalanellátásból – ezért hozták létre az Periféria Egyesületet – említ példát. Egy ember, aki az utcán éli a mindennapjait bekerül egy programba, majd beköltözhet egy lakásba, de a folyamat nem áll meg, hiszen a cél, hogy ne kerüljön vissza az otthon nélküliek világába. Ez az ember ma önállón, a saját életét irányítja, otthona van. Ez sikertörténet, ami mögött ott vannak a szociális munkások, akik mínusz 20 és plusz 40 fokban is fogják az elesettek, a rászorulók kezét, hogy apró kis lépéseket megtéve előremozduljanak, képessé váljanak pozitív irányba mozdítani az életüket.

– Ez mindig közös munka, és egy folyamat, amelyben fontos szerepe van a szociális ellátórendszernek, az intézményeknek és az elérhető szolgáltatásoknak, de nélkülözhetetlen szereplői az empátiával, az emberi élet maradéktalan tiszteletével, a társadalmi igazságosság, esélyegyenlőség elveit valló szociális munkások, akik ott vannak a gyermek- és családvédelem, az idősgondozás, a szenvedély- és pszichiátriai betegekkel foglalkozó szervezetekben, intézményekben is, valamint az élet minden területén, ahol segítségre van szükség – fogalmazott Szoboszlai Katalin a szociális munka napja alkalmából szervezett rendezvényen, ahol a jókedvű főzőverseny mellett a kerek­asztal-beszélgetésen közösen gondolkodtak arról, hogyan lehet a közösségfejlesztés a leghatékonyabb a különböző társadalmi csoportokban. – Szerencsére van utánpótlás – erősíti meg Szoboszlai Katalin, és mond egy adatot is: 1993 és 2016 között a hazai egyetemeken 15 ezer szociális munkás vehette át a diplomáját. A képzés egyik színtere a nyíregyházi Egészségügyi Kar, ahol 27 éve képzik a szakembereket.

Szívvel-lélekkel másokért

Szociális munkás szakon vette át harmadik diplomáját Lengyelné Pogácsás Mária, a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője. – Intézményükben integráltan, egy szervezeti egységben működik a gyermekvédelem és a családsegítés, 65 munkatársunk nap mint nap azért dolgozik, hogy a nehéz helyzetbe került családoknak segítsenek megoldani a gondokat, áthidalni a nehéz időszakokat.

– Embereken segíteni az élet legszebb, de talán legnagyobb kihívása is egyben – vallja kollégáival együtt az intézményvezető, s mindig örömmel tölti el őket, ha a családok élete helyreáll, ha már elengedhetik a kezüket és a gyermeket visszahelyezhetik az otthonába. Szomorú, hogy van, amikor hiába az akarat, a szándék, nem lehet mindenkinek a sorsát jó irányba befolyásolni. Ha nincs meg a másik oldalról a bizalom, az együttműködési szándék, a szemléletváltásra a befogadó készség, akkor a szakember minden erőfeszítése kárba vész.

– Nagyon megvisel mindannyiunkat, ha a gyermek védelme, jóléte, egészsége érdekében ki kell őket vennünk a családból, s vannak krízishelyzetek, amikor azonnal intézkednünk kell – utal a hivatásuk szomorú pillanataira Lengyelné Pogácsás Mária. – Nagyszerű csapatunk van, egymásra is figyelő, családias hangulatban szánunk arra minden héten időt, hogy a nehéz eseteket megbeszéljük, lazítsunk, beszélgessünk. Mert a szociális munkás is ember, szívvel és lélekkel másokért tenni akaró ember.

KM-BM, PI

Biciklivel és lábbusszal járják a falut

Huszonhárom éve szakmai vezetője a négy évtizede működő csengersimai öregek napközi otthonának a diplomás szociális munkás végzettségű Csúcs Sándorné, aki büszke rá, hogy a helyi nyugdíjasok második otthonukként tekintenek a szociális nappali ellátást végző intézményre. – Két gondozónő, két házi gondozó, valamint egy közfoglalkoztatott – a bevásárlásban, takarításban, ételkihordásban egyaránt jeleskedő Anna – segítségével igyekszünk maximálisan megfelelni ellátottjaink kimondott és kimondatlan elvárásainak is. Munkánk nem merül ki a fizikai ellátásban, illetve az étkeztetésben, fontos része a mentális segítségnyújtás, a rendezvényszervezés és a nem kevés bürokratikus papírmunka is. Szolgálati járműveink, melyekkel házhoz megyünk, a kerékpár és a lábbusz – mesélte Csúcs Sándorné.