Csaholyi asszonylázadás

Nyíregyháza - A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában Farkas Gyöngyi: Lázadó falvak. Kollektivizálás elleni tüntetések a vidéki Magyarországon, 1951–1961 című könyvét mutatta be a szerzővel beszélgetve Galambos Sándor főlevéltáros.

A tsz-esítések két hullámát követően vidéken, főleg megyénkben lázadtak az emberek. Porcsalma, Nyírbátor, Bököny, a nyomozati iratok szerint a szervezettől a spontán lázadásokig volt helyszíne a tiltakozásnak. Volt, ahol nem a földosztás, hanem a gyárban, ipari munkából gyűjtött pénzből vásárolt földet, munkaeszközöket vitték be erőszakosan a közösbe. Amikor azt remélték az emberek, hogy a tiltakozások nyomán a belépési nyilatkozatokat elégethetik, és a sajátjukat visszavehetik, csalódtak, mert a megtorlások nyomán főleg az 50-es években olyanokra is lesújtott a hatalom, akik nem is voltak jelen a megmozdulások alkalmával. Egy település kivétel volt, Nyírcsaholy, ahol az asszonyok szervezték a lázadást, abban bízva, hogy nőkkel szemben a hatalom elnézőbb lesz, részben, mert a férfiakról úgy tartották, túl könnyen adták oda a tsz-be a sajátjukat. Amikor a tiltakozókat a későbbi azonosításhoz fotózni kezdték, a nők szoknyájukat borították a fejükre, akár annak árán is, hogy emiatt az alsójuk látható maradt.

– Az élvezetes beszélgetés végén volt, aki emlékei alapján igazolta az elhangzottakat, illetve Hanusi Péter Mátészalka polgármestere elmondta: az események után még 50 évvel is az adatgyűjtés során azt kérdezték a csaholyi asszonyok, hogy nem lesz-e nekik ebből bajuk.