Hazánkban a burgonya néhol kék, míg a görögdinnye sárga

Nyíregyháza - Nem csak a kultúra, a növénytermesztés terén is ápolni kell a hagyományokat.

Az erős italok helyett a növényeké volt a főszerep az elmúlt hétvégén a Sóstói Múzeumfalu Pálinkaházában. A második alkalommal megrendezett magbörze célja az volt, hogy sokféle tájjellegű zöldség- és virágmag cseréljen gazdát, ezáltal a program segítse a biológiai változatosság fenntartását, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye néprajzi kistájaira jellemző növényfajok megőrzését.

Különleges növények

– Arra törekszünk, hogy az épített örökség, a paraszti élet és kultúra bemutatása mellett intézményünk a régi ismeretek felelevenítésével is hozzájáruljon a hagyományok ápolásához – fogalmazott köszöntőjében dr. Szabó Sarolta. – Reméljük, hogy a magcsere mellett élénk tapasztalatcsere is kialakul majd az elfeledett növényfajtákról, növénytermesztési ismeretekről – tette hozzá a Sóstói Múzeumfalu igazgatója.

A rendezvényen a gyermekek fűfejet, termésképet és csíráztató ládácskát is készíthettek a skanzen múzeumpedagógusaival, a felnőttek pedig érdekes előadásokat hallhattak. Baktay Borbála, Magyarország legnagyobb növényi génbankjának igazgatója előadása első részében intézményét, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot mutatta be.

– A NöDiK a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye. Elsősorban szántóföldi és zöldségnövények magjaival foglalkozunk, de néhány éve szerepet vállalunk a régi – gyakran sokkal jobb ízvilágú – gyümölcsfajták megőrzésében is. Búzából nyolcezer, kukoricából kétezer fajtánk van, de foglalkozunk vadon élő típusokkal, tájfajtákkal, termesztésből kikerült, régi, nemesített fajokkal is. Hatvanezer olyan mintánk van, ami máshol nem található meg.

Baktay Borbála ezután kevésbé ismert vagy különleges növényeket ajánlott az érdeklődők figyelmébe. A tájfajtákból bemutatott sárga húsú görögdinnyét, kék burgonyát, aszályra kevésbé kényes káposztát, fehér, sárga és piros padlizsánokat, ajánlotta a mángoldot, a bivalyborsót, a hölgyujjat, a zergeszarvat, az amarántot és a mátrafüredi ökörszív paradicsomot.

Elmondta, hogy kísérleteket végeznek a perui földicseresznye különféle fajtáival, s a lekvárhoz, dísznek, kozmetikumnak használható növény hazánkban termeszthetőnek bizonyult. Továbbá olyan tájfajtákat is bemutatott, amelyek megyénkből kerültek a génbankba: ilyen a szabolcsi napraforgó és a biri saláta. KM-HP

Helyben termett élelem

Zalatnay László agrármérnök, a Nyíregyházi Kosár Közösség önkéntese gondolatébresztő előadásában arról szólt, milyen előnyei vannak a helyben termett élelmiszereknek a gazdaság és az egyén szempontjából.

Arra figyelmeztetett a szakember: ha nem változtatunk a módszereinken, a talaj leromlása komoly problémát fog okozni néhány évtizeden belül, a jelenlegi gyakorlatot folytatva nem marad pénz a helyi gazdaságban, és a fogyasztók egészséges alapanyag nélkül maradnak.

– A Nyíregyházi Kosár Közösségnél 100–150 család vásárolja meg rendszeresen a helyi termelőktől származó élelmiszereket, s elkötelezettek vagyunk a rendszer további bővítése iránt – mondta Zalatnay László.