Zavarták a Szabad Európát

Nyíregyháza - Marczal János segédtiszt nem csak nótát énekelt, a 65 éves rádióállomás szerelésénél is segédkezett.

Megyeszékhelyünk egyike azon településeknek, ahol már 1933-tól működött rádióállomás, mégpedig az eletói városrészben. Megvalósulása Bencs Kálmánnak, a város akkori polgármesterének köszönhető. Az adóépület most is áll, falán 1993-ban emléktáblát helyeztünk el. Ez az adó csak rövid ideig működött, mert a berendezést a második háború elől elvitték a Kassa melletti Enyickére.

Fegyveres őrség

A háború után úgy határoztak, hogy néhány városba – így Nyíregyházára is – rádióadó berendezést kell telepíteni. A középhullámú berendezés legyártását a Standard vállalat újpesti gyárától rendelték meg. Megkezdődött a 115 méteres vasszerkezetű antenna építése – a MÁVAG szakembereinek közreműködésével – az akkor gyéren lakott Borbánya egyik búzaföldjén. Mindenki úgy tudta, a Kismotor- és Gépgyár épül, ám, amikor a fegyveres őrség is megjelent, és az antennaszerkezet is kiemelkedett a földből, már nem lehetett tovább titkolózni. Rövidesen leszállították az adóberendezést is, szerelésében és beszabályozásában közreműködött a kor neves rádiós szakembere, Marczal János is.

A próbasugárzás 1952. március 16-án, a rendszeres adás – a Budapest II. műsorának sugárzásával – május 1-jén, 65 évvel ezelőtt kezdődött, december 16-án pedig az ország első vidéki stúdiójaként megkezdte a regionális műsorok készítését a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója, amelyet 2007-ben zártak be.

Az adóberendezés funkciója – a kor szellemének megfelelően – elsősorban a Szabad Európa adásának zavarása volt, ezt az adóberendezés áthangolásával valósította meg a műszaki személyzet. Levéltári adatok szerint 1953 januárjában 417 esetben kellett áthangolni.

A fejlesztésen dolgozók 1956-ban munka közben értesültek arról, hogy a Standardról a munkaadójuk neve Beloiannisz Híradástechnikai Gyárra változott. Néhányan, köztük Németh Lehel – a híres táncdalénekes – a szerszámaikat hátrahagyva távoztak, nem voltak hajlandók egy ilyen nevű cégnél dolgozni.

Fondorlattal sikerült

Napjainkban a Dankó Rádió műsorát juttatjuk el a környező megyék, valamint a Felvidék, Kárpátalja és Erdély lakosaihoz.

A lekapcsolt berendezéssel egyidős, az ország különböző településein működő adókat leszerelték és megsemmisítették. Némi fondorlattal sikerült a nyíregyházi Standard és EMV adókat megmenteni, és mint távközlési műemlékeket megőrizni az utókor számára. A ’90-es évek elején úgy döntöttem, felkutatom a rádiózás írott és tárgyi emlékeit, ebben a törekvésemben az Antenna Hungária Zrt. akkori vezetői támogattak. Kiállításokat rendeztem az ország több városában, és külföldre is eljutottam a rádiókészülékeimmel. A régi rádió- és televíziókészülékekből, a lebontott adóberendezésekből megmentett ritkaságokból álló gyűjtemény egyedülálló az országban.

Vallom, hogy a múlt emlékeit nem csak megőrizni kell, hanem a felnövekvő generációnak be is kell mutatni. Az évek során sok érdeklődőnek mesélhettem a rádiózás múltjáról. Amikor bemutatom a matuzsálemi készülékeket, a fiatalok csodálkoznak, az idősebbek nosztalgiáznak. Szeretném, ha a város is profitálhatna ebből, és az idegenforgalom illetékesei is kegyeikbe fogadnák a kezdeményezést.

- Zentai Mihály, nyugalmazott állomásvezető -

Elerérhetőség

Az állandó kiállítás – előzetes bejelentkezést követően (30/239-4899) – díjmentesen megtekinthető a következő címen: Nyíregyháza-Borbánya, Lászlócsere dűlő 15.