Építő jellegű gondolatok a Parlamentben

Nyíregyháza - A Magyar Építész Kamara megyei vezetői az Országházban konzultáltak.

Az idén húsz éves Magyar Építész Kamara megyei vezetőit is lenyűgözte a Parlament. Ám ezúttal nem gyönyörködni mentek az ország házába, hanem célirányosan: az Esterházy teremben Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Csepreghy Nándor államtitkár és Füleky Zsolt helyettes államtitkár látták vendégül őket. A vizit során áttekintették az elmúlt három évben kitűzött célokat és azok megvalósulásait. Szabolcs-Szatmár-Bereget Végh József, a megyei területi építész kamara elnöke reprezentálta.

– Három éve a kormány nevében eljáró Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság új nemzeti építészeti politikát hirdetett meg, ami számos ponton forradalminak, de legalábbis rendkívülinek mondható változásokat ígért. Lázár János miniszter elmondta, hogy az elért eredmények között kiemelkedő jelentőségű az építésügyi bürokrácia csökkentése, a 300 négyzetméter alatti új családi házak építésének könnyítését szolgáló egyszerűsített bejelentési eljárás és az ezzel összefüggő szabályozás kialakítása. Ezek óriási áttörést jelentenek természetesen a CSOK, azaz a Családi Otthonteremtési Kedvezmény adta lehetőségek kihasználásával. Az építésügy területének korszerűsítését célozza az elektronikus rendszerek fejlesztése: az ÉTDR rendszer és az e-építési napló már jó ideje eredményesen működik. A napokban vezették be az e-közmű rendszert, mellyel gyorsabban és egyszerűbben lehet a tervezési-kivitelezési munkához szükséges közmű adatokhoz jutni – fogalmazott Végh József, majd leszögezte: – A Miniszterelnökség a korábbi idők gyakorlatával felhagyva érdemi partnerként kezeli az építész kamarákat és ezt az egyeztetés ténye, lebonyolításának módja egyaránt igazolja. A több órás, méltó körülmények között lebonyolított konzultáción minden résztvevő, így jómagam is kérdezhettem, és válaszokat is kaptam. Az építész kamarák az előző években a Belügyminisztérium irányításával működtek, nem igazán inspiráló feltételek mellett, esetenként kifejezetten nehéz anyagi helyzetben. Három éve a munkát a Miniszterelnökséghez tartozó építészeti és építésügyi helyettes államtitkárság koordinálja, és a működéshez – a korábbi időszaktól eltérően – anyagi támogatást is nyújt.

– A közeljövő izgalmas, rövidesen reflektorfénybe kerülő témája a paneles épületek sorsa, megújításának gondolatköre, amiről Lázár János miniszter tájékoztatása szerint az őszi időszakra szakmai vitaanyag készül. A panelkérdés ma már túlmutat az energetikai, arculati megújulás problémáin, és jóval komplexebb, nagyobb léptékű koncepciók vannak kialakulóban.

– Az új nemzeti építészeti politika megvalósítása jó úton halad. A kulcsszavak továbbra is: a lakásépítés, a CSOK, a TAK és a készülő panelprogram. Továbbra is napirenden van az építészek, mérnökök minimális tervezési díjának, jövedelmi helyzetének felülvizsgálata. A szakmát az utóbbi években erőteljesen lekötő és terhelő jogszabályi dömping a Miniszterelnökség szándékai szerint várhatóan csillapodni fog, és egy nyugodtabb, munkára, alkotásra koncentráló, konszolidáltabb időszak következhet az építészek és az építésügy világában egyaránt.

Mi az a TAK?

A CSOK után új mozaikszóként TAK névre hallgat. Ez a Településképi Arculati Kézikönyv.

– A törvény alapján az ország összes helysége foglalja össze a település örökségeit, jelenlegi arculati állapotát, és jövőbeni arculatformálási szándékait. Ez igen jelentős szakmai munka a lakosság széleskörű bevonásával, az építész kamarai tagság tevékeny közreműködésével.

Verebélyi János, a Selyem-Ber Kft. ügyvezetője mutatja meg az építkezést a társasház egyik lakástulajdonosának, Páll Csillának a nyíregyházi Dózsa György utcában – a városban dinamikusan növekszik az új lakások száma, 2015-ben 91 lakás, 2016-ban több mint négyszer annyi, 371 épült, az idei év első öt hónapjában 325 lakásra adtak ki építési engedélyt.