Lelki gondozás és segítségnyújtás a bajban

Nyíregyháza - "Megfér egymás mellett az egyház és a biztosító" - A Kelet arcképcsarnokában Tassy Tamás, az UNIQA Biztosító kirendeltségvezetője.

Az ember folyton meglepődik. Amikor beléptem az UNIQA nyíregyházi, a Hősök terén lévő kirendeltségébe, szentül meg voltam győződve, hogy Tassy Tamás, a kirendeltség vezetője egy pap fia. Aztán jöttek a meglepetések. Kiderült: Tamás édesapja nem pap, hanem szakmunkás, bádogos egy cégnél, az édesanyja pedig a Zöld­érthez indult reggelenként a város­széli Akácos útról. Tamás a második gyerek volt a családban, a bátyja kéthetes korában meghalt. A kirendeltség-vezető egy külvárosi iskolába járt, s alig volt 16 éves, már munkát vállalt, mert sikerrel elvégezte a labdarúgó játékvezető tanfolyamot. – A középiskola és a főiskola végzése közben is dolgoztam, hogy tisztességesen meg tudjunk élni az Akácos úton, ahol a 92 éves édesanyám ma is lakik. A Nyíregyházi Főiskolán történelem szakon diplomáztam, hogy aztán egy váratlan fordulattal a Pázmány Péter Hittudományi Egyetem görög szakán kössek ki, mert azt azért el kell mondanom, hogy édesanyám vallásosan nevelt, s ha nem is lettem pap, máig hívő ember vagyok.

– Akkortájt én már „biztosítós” voltam, több mint 30 éve ez a munkám, ott voltam azok között, akik megalapították a UNIQA-t Nyíregyházán. Amikor látja csodálkozásomat az elmondottak fölött, mindjárt mondja: megfér egymás mellett az egyház és a biztosító. Szerinte ugyanis a teológia a lelki gondozásban, míg a biztosító a nehéz helyzetben lévő embereknek nyújt segítséget, legyen az tragédia, égő ház vagy lakásbetörés.

– Nagy segítség volt nekem az édesanyám szorgalma, biztatása. Sokszor mondta, hogyha elterveztem valamit, ne adjam fel, legyek kitartó és szívós. A másik fontos nő az életemben dr. Bakó Mária, a feleségem, aki szemész főorvos és aki két fiú- és egy lánygyermekkel ajándékozott meg. Az idősebb fiunk, Viktor szociálpedagógus lett, Alexandra már a harmadik diplomáját védi a Corvinuson és lassan egy féltucat nyelvet beszél felsőfokon, köztük a japánt is. Nos, ő a harmadik nő az én életemben, aki mindig biztatott és bonyolultabb feladatokra sarkallt. A harmadik gyerekünk, Gergő, legalább is úgy tűnik, hogy az én nyomdokaimba lép, mert történelem szakon diplomázott az itteni főiskolán és most a papnevelde hallgatója – nagy kérdés, hová vezet majd az útja, ha a maga ura lesz.

Futballtornát szervez

Amikor a hobbijáról kérdezem, természetesen a labdarúgó játékvezetést említi, amit egykoron még az NB III-ban is művelt, de az évek múlásával mostanság vasárnaponként alsóbb osztályokban gyakorol, amit a családja is tolerál.

– Kevesen tudják, hogy immár több évtizede én szervezem a görög papok és a kispapok futballtornáit, amit immár más vallásúak is szívesen követnek, akárcsak az igazságügyiek és az idén először ­külföldi együttesek is rúgták a bőrt. A legközelebbi nagy tornánk Csengerben lesz, szeptemberben.

- Angyal Sándor -