Ápolják a költő emlékét

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Irodalmi barangolás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A Tisza megyei szakasza 235 kilométer: Tiszabecsnél lép be a folyó hazánkba, és Tiszadob környékén hagyja el megyénket. Sorozatunkban igyekeztünk a Tisza irodalmi kapcsolódásait is felvázolni. Hálás dolog volt például Szabó Lőrinc verses önéletrajzi ciklusában, a „tiszabecsi tücskökben” megszemlélni, felidézni a tiszaháti táj szépségeit. Tiszacsécsén jó volt letáborozni a látványosan egyszerű Móricz-háznál, így hajtva fejet a szegény paraszti sorsból írófejedelemmé emelkedett író előtt. Igyekeztünk megosztani élményeinket a Tiszavirág tanyahajón tett kirándulásunkról, amely Jánd és Gergelyiugornya környékét járta körül, és ahol a tájat olyannyira szerető Petőfi a nyári napnak alkonyulatánál megálla a kanyargó Tiszánál.

Évszázados tölgyek

Csodálatosan fogalmazta meg Bessenyei a folyó másik szakaszán, Tiszabercelen a Tiszának reggeli gyönyörűségét. Azért jegyezzük meg – ahogy például Végh Antal is megírta –, bizony a folyó olykor megmutatja haragos arcát is.

A Tisza-parti települések közül alighanem Tiszaeszlár neve az egyik legismertebb a nagyvilágban. Idézzük néhány sor erejéig az irodalomtörténészt, Katona Bélát: „Tiszaeszlárt a hírhedt vérvádper idején az egész világsajtó emlegette. 1882 húsvét hetében eltűnt a faluban egy kis cselédlány, Solymosi Eszter, a meggyilkolásával a falu zsidó lakosait vádolták. A per maga Nyíregyházán folyt le 1883-ban, a a vádlottak felmentésével végződött, de emléke még évtizedek múlva is foglalkoztatta az emberek fantáziáját”.

Többször is járt itt például Jókai Mór, aki a Szeretve, mind a vérpadig című regényében a nagy fejedelem tiszai átkeléséről ír. De csodálattal idézte fel Vasvári Pál alakját is, kinek korai halála kivételes kezdet folytatását akadályozta meg.

A Gyalui havasokban, románokkal vívott csatában esett el 23 éves korában. Vasvári Pál tíz éves volt, amikor a családja Nyírvasváriba költözött. A fiatalon elhunyt író, forradalmár emlékét szülőhelye, Tiszavasvári hűségesen ápolja.

Érdemes megjegyezni: Hankó András helyi szerző könyvsorozatának negyedik darabja, a Szentmihályi szivárvány a múlt esztendőben jelent meg.

Tiszadob hajdani lakója, Ratkó József szép emlékeket őrzött a faluról: „Tiszadobon, a gyermekvárosban nyílt rá a szemem a világra. Megszerettem a Rákóczi-erdő évszázados tölgyeit, a Tiszát, s ámulva vettem észre, hogy a felnőttek nem azért élnek csak, hogy verjék a gyermekeket”. A költő halálának ötödik évfordulóján alakult meg a Ratkó József Irodalmi Társaság.

Külföldi parképítők terve

Az Andrássy-kastély a Loire menti kastélyok mintájára épült, francia eleganciát tükrözve. A kastély négy oldalának bejáratai az évszakokra, ötvenkét szobája a hetekre, háromszázhatvanöt ablaka pedig az év napjaira utal. Tessék utánaszámolni! A 12 torony pedig mit is jelenthetne mást, mint a hónapokat.

A fényes palotához természetesen pompás park dukált, amelyet külföldi parképítők terveztek.

A napokban Tiszadobon jártunk. Természetesen a kastély kiállításait is megcsodáltuk. Az egyik teremben bronzkori tárlatra találtunk, a másikban áttekintettük az épület történetét, a harmadikban herendi porcelánkiállításban gyönyörködhettünk. Érdemes felkeresni a park labirintusát is, ami különlegesen szép.

- Bodnár István -