Nótás kedvű fesztiválozók Encsencsen

Encsencs - Hatodszor rendezték meg a Katonanóta Fesztivált a moldáv vendégekkel.

Elégedetten nyugtázták a szervezők, hogy az idén is zsúfolásig megtelt az általános iskolánk tornaterme a 6. Encsencsi Katonanóta Fesztiválon. A rendezvény kezdetén az iskola előtti parkban található I. és II. világháborús emlékműnél - melyet egy gulágos pályázat támogatásával nemrég újítottak fel - koszorúztak annak a 178 hősi halottnak, polgári elhurcoltnak és zsidó mártírnak az emlékére, akik a háborúk következtében vesztették életüket.

– Velünk együtt koszorúzott a moldáviai Sestaci község delegációja is. Az elmúlt héten az önkormányzatunk meghívására vendégeskedtek nálunk, és felléptek a Katonanóta Fesztiválunkon – újságolta Nagy László jegyző, aki kitért a moldáv kapcsolatra: – Encsencsről százötven férfit hurcoltak el a II. világháború időszakában málenkij robotra a szovjet katonák, akik az akkori szovjet tagköztársaság, Moldávia Balti (Bölc) városának fogolytáborába kerültek. Közülük 1946-ban 83-an nem tértek haza, életüket vesztették a fogolytábor viszontagságai miatt. 1989-ben a község közadakozásból emlékművet állított ezen férfiaknak, illetve a két világháború hősi halottainak, zsidó elhurcoltjainak. Tizenhat éve a kezdeményezésünkre adódott a lehetőség, mely szerint az elhurcolt őseink halálának helyszínén, Moldáviában emlékművet avathattunk a moldáv védelmi minisztérium jóvoltából. Azóta minden évben meglátogatjuk ezt az emlékművet, közösen koszorúzunk a moldáv egyházi, civil és önkormányzati szervekkel, valamint a kisinyovi nagykövetünkkel. E kapcsolat jutott az elmúlt évben olyan fázisba, hogy partnertelepülési kapcsolatot létesítettünk a már említett Sestaci községgel. Tudomásunk szerint Magyarországon más önkormányzatnak még nincs moldáviai kapcsolata partnerségi szinten, talán úttörőként járunk ezen az úton, mivel más a kultúrájuk, a zenéjük, a vallásuk, mások a gazdasági adottságaik, összességében jóval nehezebb az életük.

A Katonanóta Fesztiválon a Martinovszky István által vezetett nyíregyházi Pántlikás Együttes teremtette meg az alaphangulatot, utána következett a tizenöt fellépő.

– Az előadott műsorszámok három időszak köré csoportosultak: az 1848-49-es szabadságharc és az I., valamint a II. világháború ideje. A zsűri értékelése előtt a közös énekléssen a magyarok mellett a moldáv vendégek is részt vettek.

Igen felemelő volt az Amerikában élő kisfiú, Lekhas Emanuel Bátor hegedű előadása, valamint a nyírbátori két kisgyerek, Borsos Petra és Márta László éneke. A reményt adja a folytatáshoz, hogy e fiatalok és szüleik magukénak érezték e fesztivált. Szintén megható volt, amikor a Pántlikás zenekar a moldáv vendégeinknek egy román jellegű katonanótát játszott el meglepetésként, és ezt a moldávok felállva vastapssal köszönték meg – jegyezte meg Danka Cintia Boglárka szervező.

KM-LTL