Vigyázat, vándorpoloska!

Nyíregyháza - A kártevő 12–16 milliméteres hosszúságával legnagyobb címeres poloskáink közé tartozik.

Az elmúlt évek során több, korábban ismeretlen kártevő faj jelent meg különböző díszfákon, díszcserjéken és lágyszárú kultúrákon. Közülük a 2002-ben új poloskafajként azonosított vándorpoloska (Nezara viridula L.) károsításával ma már rendszeresen számolniuk kell a megyei kertbarátoknak is.

A vándorpoloska 12–16 milliméteres hosszúságával legnagyobb címeres poloskáink közé tartozik. Teste leggyakrabban nagyjából egyszínű zöld, néha azonban a fej és az előhát elülső része sárga vagy fehéres, az áttelelt példányok barnák. A zöld forma némiképp hasonlít a hazánkban mindenütt közönséges zöld bogyómászó poloskára (Palomena prasina L.), de tőle egyértelműen megkülönbözteti nagyobb mérete (elsősorban a nőstényeké) és határozottan hosszúkásabb, párhuzamos oldalú teste.

Elterjedési területén a legsúlyosabb károkat babon, szóján, paradicsomon, tojásgyümölcsön, uborkán, görögdinnyén, fejes és kelkáposztán, napraforgón, burgonyán, kukoricán, továbbá gyümölcsfákon (például őszibarack, citrusfélék) és számos dísznövényen okozza.

Mérlegelni kell

– Külföldi tapasztalatok szerint a növényvédő szerek közül a szerves foszforsav-észterek, illetve piretroidok jöhetnek számításba, de ígéretes kísérletek folynak rovarfejlődés-szabályozó anyagokkal, valamint biopreparátumokkal is. Az esetleges kémiai védekezés előtt azonban mindenképpen mérlegelni kell, hogy a rovar jelenléte és várható kártétele az adott környezetben valóban elkerülhetetlenné teszi-e a növényvédő szerek használatát! Közterületeken, zöldövezetekben, házi kertekben is különös tekintettel kell lenni a felhasználható rovarölő szerek körére, továbbá a permetezés kivitelezésének nehézségeire (például vegyes növényállományú ágyások, apró parcellák), illetve a kezelés adott esetben fokozottan jelentkező kockázati tényezőire, mint a parkok, közintézmények, játszóterek közelsége. Sajnos a kártevő különböző fejlődési alakjainak és a természetes ellenségeinek rovarölő szerekkel szembeni eltérő érzékenysége sem könnyíti meg a védekezési döntést és a szerválasztást. Fontos tudnivaló továbbá, hogy a vándorpoloska jól repülő faj, így sikeres kezelés esetén is rövid idő eltelte után újbóli megtelepedésével számolhatunk. Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy – tekintve a kémiai védekezés említett korlátait – a mechanikai védekezési megoldások, mint a feltűnő, nagyméretű poloskák rendszeres „leszedegetése”, a zöldségnövények takarása jól elhelyezett és megfelelően kicsi lyukbőségű hálóval, átalakított lombszívó használata, kiemelt szerepet kapnak kertjeinkben – tájékoztatta lapunkat Kohán Márk, a nyíregyházi Klorofill Kertészeti Áruda vezetője.

Információ

A vándorpoloska eredeti elterjedési területe bizonytalan (valószínűleg Kelet-Afrika és a mediterrán térség), mára azonban – minden bizonnyal emberi közvetítéssel – melegebb éghajlatú vidékeken világszerte elterjedt, és minden kontinensen megtalálható. A poloskafaj számos dísz- és zöldségnövényen előfordul, azaz polifág. Elsősorban a generatív részeken szívogat, így súlyos károk előidézője lehet. Táplálkozó egyedeket – főleg lárvákat – figyeltek meg a szakemberek többek között a paradicsom, uborka, zöldbab termésén, valamint különféle dísznövények bimbóján, virágán és termésein.

KM-TG