Építsünk kertet sziklából!

Nyíregyháza - Első körben meg kell tisztítani a növényzettől azt a helyet, ahová a sziklakertet megálmodtuk.

– Sziklakertet azért építünk, hogy a hegyvidékek növényvilágából valamit becsempésszünk a kertünkbe – vélekedik Tóth Zoltán, az Országos Kertbarát Szövetség tagja, a Nyíregyházi Vasutas Kertbarát Kör titkára. Szerinte akár már pár darab sziklából is kialakíthatunk sziklakertet, amennyiben azokat jól helyezzük el. Ha pedig a kertünkben eleve található egy lejtősebb rész vagy egy kisebb szintkülönbség, akkor tényleg nincs nehéz dolgunk a helymeghatározásnál. A szakember lapunknak elmondta: a stílusmeghatározásnál két fő szempont a terület adottsága és az ehhez illő összeállítás. Fontos, hogy minden esetben a természetességre törekedjünk: ha például sík a terület, akkor építhetünk sziklakibúvásokat, vagy szorosabban egymás mellé illesztett kövekből kialakíthatunk egy nagyobb felületet, kevesebb, a repedésekbe ültetett növénnyel. Ha lehetőség van lejtős részre építeni, akár többlépcsős sziklakertet is „összehozhatunk”.

- Mivel a sziklakerti nö­vények többsége a tűző napot kedveli, ügyeljünk arra, hogy a sziklakert tájolása déli-­délkeleti legyen, illetve ne árnyékolják nagy fák vagy ­cserjék – emelte ki Tóth Zoltán, aki szerint fontos a szóban forgó terület megtisztítása.

Első körben meg kell „szabadítani” a növényzettől azt a helyet, ahová a sziklakertet megálmodtuk: a gyomokat alaposan irtsuk ki, mert ezzel sok időt és energiát spórolhatunk meg magunknak a későbbi ápolási folyamatok során.

Főként a tarackoló gyomokat szedjük ki, méghozzá a gyökérzettel együtt!

– Fontos a megfelelő alap elkészítése. Erre különösen akkor van szükség, ha a talaj rossz vízelvezető tulajdonságokkal bír. A sziklakert helyén emeljük ki a talaj felső 30–40 centiméteres rétegét, és töltsük fel kaviccsal vagy kőzúzalékkal! Ezt drénrétegnek nevezzük, és a vízelvezetést hivatott szolgálni. Erre építjük majd fel a leendő sziklakertünket – fogalmazott az Országos Kertbarát Szövetség tagja.

Kövek kiválasztása, beépítése

Ha lehetőségünk van ilyeneket szerezni, akkor a természetes helyükről begyűjtött kövek a legalkalmasabbak, ám sajnos ezekhez elég nehéz hozzájutni. Azonban használhatunk vulkanikus eredetű (például gránit, bazalt, andezit) vagy üledékes kőzetet, mint például a mészkő. Tóth Zoltán azt tanácsolja, ezt majd vegyük figyelembe a növények telepítésénél, ugyanis ha gránitból vagy homokkőből építjük a sziklakertet, akkor ezek a későbbiekben savanyíthatják a talajt, míg a mészkövek lúgosítják azt.

KM-TG

Mennyire mozgathatóak

Fontos szempont egy saját erőből épített sziklakert esetében a kövek kiválasztásánál az is, hogy azok mennyire mozgathatóak. Lehetőleg használjunk minél nagyobb sziklákat, de vegyük figyelembe, hogy ezeknek valahogy be is kell kerülniük a kertbe, és a megfelelő helyzetük kiválasztásánál is többször át fogjuk mozgatni még őket! A köveket úgy helyezzük el, hogy nagy részük a talajba legyen ágyazva, mivel természetes helyükön is a látható részek alatt hatalmas sziklák találhatóak.

Ha lapos sziklakertet készítünk, a kibukkanó részeket megdönthetjük, hogy ezzel is azt a természetes hatást keltsük, mintha a földmozgások és az erózió alakította volna a kövek elrendezését. Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy feltöltsük a területet földkeverékkel.