Belső elvándorlás: Nyíregyháza gyarapszik, de vannak masszívan „elköltöző” települések a megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Sajnos régóta kongatják kis hazánkban a vészharangot a népesség-nyilvántartók, arra figyelmeztetve a nemzetet, hogy fogy a magyar. A szakértők szerint a folyamat a ’80-as években indult be, s ha az időközben áttelepült határon túli magyarok nem javítanának a tendencián, az össznépesség fogyása már meghaladta volna az egymillió főt.

A nem túl rózsás helyzetet tovább árnyalja a Központi Statisztikai Hivatal vándorlásstatisztikai szakemberei által megfigyelt belső vándorlás is, amely az ország egyes nagyvárosaiban népességdeficitet, más helyeken viszont pozitív mérleget eredményez. Az adatokból úgy tűnik, megyénkben Mátészalka és Nyírbátor a legnagyobb vesztes, de szerencsére vannak nyertesek is, mint például Nyíregyháza.

S bár a statisztika a nagyobb városokat vette górcső alá, Vásárosnamény pozitív eredménye mindenképp említést érdemel, hiszen júliusban annak örült a város polgármestere, hogy 8300-ról sikerült átlépniük a kilencezres lakosságszámot, s a gyarapodás legfrissebb eredménye: 9163 lakosa van a településnek.

– E mögött nem elsősorban betelepülések, hanem az itt született gyermekek számának emelkedése van, de érezhető az is, hogy kisvárosként van egyfajta elszívó hatásunk – magyarázta Filep Sándor. Megtartóvá és vonzóvá pedig az tehet egy kisvárost, ha a munkahelyek a felnőtteknek biztos megélhetést jelentenek, az oktatás színvonala pedig a gyermekeknek ad a jövőjükre nézve lehetőségeket. – Olyan kisközponttá váltunk, ahol érdemes maradni és ide jönni is, a feladatunk az, hogy ezt megőrizzük – tette hozzá, s kiderült, újabb munkahelyek jöhetnek létre, sőt már van olyan terület is, ahová munkaerőt keresnek.

Egyre több az olyan nagyobb lélekszámú, illetve megyei jogú város, amely masszívan „elköltöző” településnek számít, azzal együtt, hogy az utóbbi években vidékről megindult a mozgás a városok irányába, ami alól a statisztikusok szerint egyedül a fővárosi agglomeráció jelent kivételt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tavaly a KSH szakemberei szerint – arányait tekintve – Mátészalkán volt a legnagyobb az elköltözés (300 fő), de Nyírbátor is sok lakost veszített. Kíváncsiak voltunk, mit tapasztalnak mindebből az érintett települések, s alátámasztható-e a „keletről a központi, illetve a nyugati régiókba” mutató elmozdulás, ahogy azt a vándorlásstatisztikusok állítják.

– Jelenleg az adatainkból azt látjuk, hogy nem állt meg ugyan a város lakosságának csökkenése, de a negatív tendencia az elmúlt két évben megfordulni látszik – adott hangot az optimizmusának Máté Antal, Nyírbátor polgármestere. – Két évvel ezelőtt mintegy 30 fő hagyta el a várost, az azt követő évben már 60, de korábban valóban drasztikusabb volt a csökkenés, az évi 300 főt is elérte. Ennek következtében a lakosságszám a valamikori 14500 főről sajnos mára 12300 főre csökkent. Persze ha részleteiben a jelenség mögé nézünk, láthatjuk, hogy az elvándorlás még mindig magas, a városelhagyók létszáma időnként a 200–300 főt is elérheti.

– Egyébként szerintem alapvetően egy természetes folyamatról van szó, s addig nincs is ezzel gond, amíg – mint mostanában – nő a vidékről beköltözők aránya. Korábban erre nem volt példa, vagy legalábbis nem ilyen mértékben. A gazdasági növekedéssel összefüggésben egyre több fiatal helyezkedik el nyírbátori cégeknél, s ennek egy nem túl nagy, ám mérhető része le is telepedik a városban. Az esetek többségében először albérletet keresnek, majd hosszabb távon saját lakásba költöznek. Ez bizonyos mértékig kompenzálni tudja az elkötözés okozta hiányt.

Háromirányú elvándorlás

Máté Antal elmondta azt is, hogy Nyírbátor helyzetét semmiben nem látja különbözőnek más, hasonló méretű városokéhoz. Az elköltözés náluk is alapvetően háromirányú, ezt támasztják alá a személyes tapasztalatok is. Kis mértékben elszívóerővel bír a megyeszékhely, de a többség vagy külföldön próbál boldogulni, vagy valamelyik nagyobb dunántúli városban, ide értve természetesen a fővárost is.

– A külföldi munkavállalás alapvetően bérkérdés, a kivándorlás mértéke nagyban függ a kormányzati intézkedések és a munkaerőhiány együttes eredőjétől. Látnunk kell, hogy történt egy minimálbér-emelés, s bizonyos szektorokban már nálunk is felütötte fejét a munkaerőhiány. Ennek hatására a szakipari munkák piacán nagy lett a verseny, ami előbb-utóbb béremeléshez vezet. Mindez együtt visszafogta a kivándorlás ütemét, vannak is már erre mutató visszajelzések, ám mivel a statisztika egy-két év lemaradással a valóság nyomában kullog, a konkrét eredmények inkább csak jövőre lesznek mérhetőek. Én úgy látom, hogy már nem vagyunk olyan messze attól a bérszínvonaltól, amit elérve a fiatalok már nem akarják elhagyni az országot – summázta a véleményét a településvezető, megerősítve, hogy szerinte ez az idő hamarosan eljön.

– Egyébként a nálunk megüresedő lakások tulajdonjoga ritkán változik, az ingatlanokat inkább kiadják albérletbe. Nálunk is kevés kiadó lakás van, s a bérleti díjak is drasztikusan, mintegy 50 százalékkal megugrottak az elmúlt időszakban. Üresen álló kertes házat még találni, mivel inkább a társasházi lakások és a panellakások keresettek nagyon – adta tudtul zárásképpen Máté Antal.

Cél a munkahelyteremtés

Természetesen a mátészalkai városvezetés véleményére is kíváncsiak voltunk, de se a külföldi vendégeket fogadó dr. Hanusi Péter polgármestert, sem pedig alpolgármesterét, Torma Tamás Attilát nem tudtuk lapzártáig elérni. Ennek ellenére az önkormányzat nemrégiben lakossági megkeresésre közzétett egy tájékoztatót, amelyből kiderül, hogy 2016-ban a város lakossága 17338 főről 17106 főre csökkent, ami mindenképpen alátámasztja a KSH megállapításait. Az persze nem derül ki az adatokból, hogy az elvándorlás milyen arányban okolható a népességcsökkenés miatt, de az önkormányzat megerősítette, hogy Mátészalka sokat tesz azért, hogy vállalkozásokat csábítson a településre és annak környezetébe, s azon is jó ideje fáradoznak, hogy helyben csináljanak kedvet a vállalkozóvá váláshoz. Az elmúlt időszakban több olyan munkahelyteremtő intézkedést is foganatosítottak, amelyek visszafordíthatják a fennálló, nem túl kedvező folyamatot. Újra elérhetővé vált az első lakáshoz jutók támogatása például, ami akár 680 ezer forintra is rúghat.

Többen felvetették, hogy a munkahelyteremtéssel párhuzamosan a lakhatás problémáját is meg kellene oldani a városban, amihez egy nagyobb volumenű bérlakásépítési programra is szükség lenne. Ám Mátészalka helytartósága egyelőre nem tervezi új bérlakások építését. Az önkormányzat tulajdonában pillanatnyilag 179 bérlakás van, amelynek a 12 százalékát, azaz 21 lakást olyan szakembereknek tartanak fenn, akik a város szempontjából fontos, közérdekű feladatokat látnak vagy láthatnak el.

Nyíregyháza gyarapszik

– Örömmel olvastuk a válasz.hu internetes portálon, hogy a százezernél nagyobb városok rangsorában Nyíregyháza is igen előkelő helyen áll – tájékoztatta lapunkat Rendes Sándor sajtószóvivő.

– Az említett portál kilenc szempont alapján rangsorolt, s büszkék vagyunk arra, hogy a népességmegtartó, sőt gyarapító városok között Győrrel holtversenyben a második helyen végezhettünk. Úgy vélem, hogy a 2008 óta tapasztalható 1 százalékpontos létszámnövekedés jórészt a város töretlen fejlődésének köszönhető. Debrecent, Szegedet és Pécset megelőzve javultak a GDP-adataink, csökkent a munkanélküliség és nőtt az idegenforgalmi és az iparűzésiadó-bevétel.

KM-MJ