A „Fekete-erdőtől” a fehérgyarmati kórházig

Fehérgyarmat - Ma, amikor vészesen fogynak s munkájuk értékéhez és mértékéhez képest kevés fizetést kapnak a betegápolók, jobban meg kellene becsülni őket. Az egészségügy napszámosainak egyike Barabás Ildikó ápoló, asszisztens, akit az isten is erre a pályára teremtett. Tanulmányait a nagykállói Kőrösi Csoma Sándor iskolában végezte, 3-3 év közgazdasági és egészségügyi képzésen vett részt, s a nyíregyházi Jósa András kórházban szerzett szakmai gyakorlatot.

– Titkárnőként dolgoztam egy cégnél, a tévében vetített Fekete-erdő Klinika című filmsorozat láttán kaptam kedvet az egészségügyi hivatáshoz. Ezért és a hasonlóság miatt is a kollégáim Elke nővérnek neveztek el. 1999 nyarán álltam munkába a fehérgyarmati kórház belgyógyászati osztályán, azóta sokfelé megfordultam az intézményen belül, jelenleg az ortopédián dolgozom.

Mindig igyekszem maximálisan helytállni, mert nagyon szeretem a hivatásom. A vezetői és kollégáktól kapott dicséret is jóleső érzés, de számomra a betegek elismerései a legfontosabbak. Három gyermeket nevelek, a mottóm: „Azt add, amit szeretnél te is visszakapni!”. Szerintem a betegeknek van a legnagyobb szükségük törődésre, egy jó szó, egy kedves mosoly gyakran felér fél gyógyulással.

- E. Nagy István, Fehérgyarmat -