Félezer év után is halló fülekre talál

Nyíregyháza - Mit üzennek a ma emberének az 500 éve élt Luther Márton nagy reformokat elindító szavai és tettei?

1517. október 31-én, vagyis ma félezer éve annak, hogy Luther Márton (Martin Luther) a wittenbergi vártemplom kapujára kitűzte 95 tételét, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. A szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzorának bátor fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát, reformok sorozatát eredményezte az élet minden területén. A reformátor gondolkodása messze túlnyúlik a teológia határain: Luther és a későbbi reformátorok, illetve a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása, illetve átalakulása terén egyaránt tetten érhető.

A protestantizmus 2017-ben is képes megújulást hozni." Fülöp István

Értékek egykor és most

– A reformáció nem pusztán a 16. század emléke, hanem egy közös örökség mindannyiunknak. A 2017-es jubileumhoz kapcsolódó programok ország- és világszerte arra adnak választ, vajon milyen szerepet játszanak a reformáció értékei a XXI. században. Mit üzen a ma embere számára az 500 éve élt német Ágoston-rendi szerzetes, kinek nézetei hosszas harcok árán törtek utat maguknak? – mutatott rá Fülöp István, a 2011-ben alapított Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke, aki arra is emlékeztetett: a Luther vezette új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.

– A Reformáció Emlékbizottság munkájával és küldetésével összhangban a mi civil szervezetünk célja is az volt az elmúlt években, hogy mindenkihez eljuttassuk az üzenetet: a protestantizmus nemcsak 500 éve, hanem 2017-ben is képes megújulást hozni. Tesszük mindezt „szatmári lelkülettel”, elkötelezetten ápolva a reformáció kulturális és történelmi örökségét. Meggyőződésünk, hogy a régió kulturális, szellemi alkotó energiáinak összefogásával, a határon túli kapcsolatok erősítésével, világi, egyházi találkozók szervezésével, a térség földrajzi, irodalmi, gazdasági „turistaútjainak” ki- és továbbépítésével egyszerre lehetünk képesek válaszolni korunk kihívásaira és továbbvinni a szatmári régió legértékesebb hagyományait – mesélte Fülöp István, aki a tradíció és megújulás jegyében a minap emléktáblát helyezett el és gyümölcsfát ültettet a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület nevében Mátészalkán, Kálvin János szobránál.

A reményt szimbolizálja

– „Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát” – idézte Luther híres mondását az ünnepélyes eseményen részt vett dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos. – Fát a jövő számára ültet az ember, még akkor is, ha az sokszor bizonytalannak tűnik… – mondta dr. Nagy István parlamenti államtitkár, aki kiemelte: a reményt szimbolizáló, jó termőtalajra találó almafához hasonlóan számunkra is fontos, hogy hazánkban, szülőhelyünkön, közösségeinkben gyökeret verjünk. Dr. Hanusi Péter, a város polgármestere örömét fejezte ki, hogy Mátészalka mint a fény városa ismét a világítótorony szerepét töltheti be e kezdeményezésben. Kovács Sándor országgyűlési képviselő az élet jelképeként aposztrofálta a Reformáció Emlékbizottságtól kapott gyümölcsfát.

- KM -

Luther egyénisége és méltatása

Luther Mártonról a katolikus közvélemény a legújabb időkig nem nagyon tudott tárgyilagos képet alkotni. Ennek legfőbb oka a katolikus egyháztörténet-írás volt, mely Luther személyét és tevékenységét erősen torzítva és egyoldalúan mutatta be. Johannes Cochraus kanonok Luther Márton tetteihez és irataihoz fűzött magyarázatok című, 1549-ben megjelentetett művében Luthert „züllött” s az egyházi tekintély ellen fellázadt szerzetesnek rajzolta meg. Ezt a Luther-képet aztán több-kevesebb változtatással átvette a legtöbb katolikus történetíró. Még a századforduló kiváló Luther-kutatója, a domonkos Heinrich Denifle is kétségbe vonta a „bukott szerzetes vallási jóhiszeműségét”.

Hartmann Grisar jezsuita háromkötetes művében Luther lázadásának legmélyebb indítékait érzelmi életének zavaraiban vélte felfedezni. A modern katolikus Luther-kutatók, miközben rámutatnak Luther összetett, ellentétektől feszülő egyéniségére, elismerik egyéniségének rendkívüli nagyságát és mélységes vallásosságát. (Forrás: Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház története)