Nehezen lesz fenntartható a jelenlegi nyugdíjrendszer

Nyíregyháza - A mostani, felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el az állam a nyugdíjasok között, ezért a rendszer működőképességét meghatározza a mindenkori aktív/inaktív népesség aránya. A jövőben sajnos egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó és több a nyugdíjas, azaz kevesebben fogják befizetni azt az összeget a nyugdíjrendszerbe, amit az egyre több nyugdíjas között kell szétosztani.

– A megállapított nyugdíj havi összege függ az elismert szolgálati időtől, azaz attól, hogy hivatalosan, tehát bejelentve hány évet dolgoztunk, valamint a havi átlagkereset összegétől. Nem helytálló tehát az a „városi legenda”, miszerint a nyugdíj összegének megállapításakor az aktívan eltöltött utolsó öt év nyom a legtöbbet a latba – kezdte lapunk tájékoztatását az a szakember, aki közel negyven éve dolgozik a hazai nyugdíjbiztosítónál. Hozzátette: a mostani nyugdíjak alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításában egészen 1988. január elsejéig „mennek vissza”, és innen „indulnak el” 2017-ig.

Aki ezt a közel 30 esztendős időszakot végigdolgozta, annak eszerint állapítjuk meg az átlagkeresetét, azaz már itt megdől az, hogy az utolsó öt év alapján számolunk. A kalkuláció során az évente figyelembe vehető bruttó jövedelmeket csökkentjük az adott esztendőre irányadó nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkavállalói járulék, illetve a személyi jövedelemadó összegével, ebből kapjuk meg a nettó munkabért. Ezt szorozzuk fel az úgynevezett valorizációs szorzószámmal, ami egy 2017-es nyugdíj megállapítás esetén a következő: az 1988-as nettó bért a 24,87-szeresére, míg a 2015-öst a 1,078-szorosára kell felszorozni. Ezt a valorizációs számot a Központi Statisztikai Hivatal állapítja meg, így ez minden évben változik. Tehát, amennyiben a jövedelmet fölszoroztuk a valorizációs számokkal, akkor az összes éves keresetet (jelen esetben 1988-as és a 2017-es időszakról, azaz 30 évről beszélünk) összeadjuk és elosztjuk azon napok számával, amelyre a kérelmező fizetést kapott (ez szintén a közel 30 év alatti bérezett napok száma). Ebből kapjuk meg az egy napra eső keresetet, amit felszorzunk 365-el, amiből kijön az éves bér. Ezt kell elosztunk 12-vel, így megkapjuk a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet, amiből a szolgálati időnek megfelelő mértékszám végül kiadja a havi nyugdíj összegét. Minél több a szolgálati idő, annál magasabb ez a mértékszám: 20 év után például az átlagkereset 53 százaléka lesz az öregségi nyugdíj, míg 40 év után az átlagkereset 80 százaléka – részletezte a szakember, majd hozzátette: aki EKHO-san adózik, az kevesebb járulékot fizet be az államkasszába, nettóban több marad a zsebében, ám ennek következményeként alacsonyabb nyugdíjra számíthat. Ebben az esetben téves az a felfogás, hogy másokat hibáztatunk az alacsony öregségi nyugdíjunk miatt.

Életszínvonal-csökkenés?

Tízből csupán alig minden második magyar tesz félre a nyugdíjas éveire, pedig a hazai lakosság 92 százaléka életszínvonal-csökkenést vár a nyugdíjba vonulást követően – állapította meg az OVB Magyarország az egyik felmérésében. Eszerint a rendszeresen megtakarítók körében is csupán 33 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik valamilyen nyugdíjcélú termékbe fektetnek, az összes megkérdezettre vetítve pedig ez a szám még drámaibb: a 20 százalékot sem éri el.

Kovács Gergőt, a felmérést készítő OVB Magyarország nyíregyházi munkatársát arra kértük, mondja el, milyen megtakarítási konstrukcióban gondolkodhat ma Magyarországon az, aki szeretne nyugdíjas éveire pénzt félretenni.

Konzervatív forma

– Alapvetően három termék közül választhatunk. Az egyik közülük az önkéntes nyugdíjpénztár, ami egy államilag támogatott nyugdíj-előtakarékossági forma, részben azért jött létre, hogy a cégek béren kívüli juttatásként tudják támogatni a dolgozók előtakarékosságát. Fontos azonban azzal tisztában lenni, hogy a munkáltató révén befizetett díjakra nem jár a húszszázalékos adókedvezmény. Ez egy konzervatív befektetési forma, hiszen általában 3-4 portfólió közül választhatsz magadnak egyet, amibe befektetik a befizetésünket. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseinkhez 10 évig nem férünk hozzá, ami nem teszi a legrugalmasabb nyugdíjcélú megtakarítássá – fogalmazott az OVB vezető pénzügyi tanácsadója. A másik típus a Nyugdíj Előtakarékossági Számla, röviden a NYESZ. Kovács Gergő szerint a NYESZ egy értékpapírszámla, ahol, a bankszámlával ellentétben, nem beszélhetünk látra szóló kamatról. Hozamot pedig csak akkor tudunk vele elérni, ha a számlán értékpapír-kereskedést végzünk. Ez viszont azon túl, hogy kockázatos, nagyfokú szakértelmet is igényel, aki nem ért a pénzügyekhez, az szakértő bevonása nélkül önállóan semmiképp ne fogjon bele!

– Ez viszont az önkéntes pénztárhoz képest rugalmasabb konstrukció, akkor és annyi pénzt teszek bele, amikor és amennyit akarok – tette hozzá az OVB munkatársa, majd áttért a harmadik lehetőségre, a nyugdíjbiztosításokra. Elmondta: a 2014 óta piacon lévő nyugdíjbiztosítás olyan célhoz kötött befektetési forma, ahol a megtakarítások többféle eszközalapba fektethetők be és húszszázalékos állami adó-visszatérítés is igénybe vehető a díjak után. További nagy előnye, hogy – befektetési egységekhez kötött termék esetén – magunk választhatunk a befektetési eszközök közül attól függően, hogy a kockázatmentesebb, vagy a kockázatosabb, de magasabb várható hozamú termékeket részesítjük előnyben.

A szakember zárásképp hozzátette: ő és munkatársai a cég nyíregyházi irodájában (Bocskai utca 50.) pénzügyi kérdésekben szívesen adnak bárkinek ingyenes tanácsot, ahogy a 70-418-99-64-es számon is segítenek.

- Tarnavölgyi Gergely -

Egyre többen

A KSH adatai szerint az előző évekhez képest nőtt az öregségi nyugdíjra jogosultak száma (2016 végére elérte a 2.046.000 főt), ami leginkább a népesség korösszetételének változására vezethető vissza. Az átlagéletkor nemcsak Magyarországon, de egész Európában folyamatosan emelkedik, egyes előrejelzések szerint hazánkban a születéskor várható élettartam 2060-ig a férfiaknál több mint 10 évvel, a nők esetében pedig 8,2 évvel is növekedhet majd. Mindemellett az úgynevezett Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulásával a számítások alapján 2030-ra 2,1 millió, 2060-ra pedig több mint 2,5 millió fő lehet nyugdíjas korú.

Tovább lát az orránál

A nyíregyházi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban testnevelést tanító Jobbágy René ugyan még csak huszonhárom éves, mégis „tovább lát az orránál”, így hamarosan elkezd havi rendszerességgel fizetni egy nyugdíjcélú megtakarítást. Az ifjú pedagógus lapunknak elmondta: a csapból is az folyik, hogy fiatalabb generációnak nem biztos, hogy biztosítva lesz a nyugdíja. – A tévében és a rádióban is azt szajkózzák, hogy amire a mostani húszas-harmincas korosztály odaér a nyugdíjhoz, addigra nem lesz annyi befizető, mint amennyi nyugdíjas. Ez motivált arra, hogy „öngondoskodjak” – mondta René.