Mérföldkő a pénzvilágban

Nyíregyháza - Érdekes jubileum: idestova százötven esztendeje olvasható pénzeinken magyar nyelvű felirat.

A magyar pénzverés egyidős az önálló, magyar keresztény királyság megalakulásával, de magyar feliratú pénzek – leszámítva az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejét – csak 1868 óta vannak forgalomban Magyarországon.

Szembetűnő jellegzetesség

István király feltehetőleg már a koronázásával egy időben megkezdte a pénzkibocsátást Magyarországon, ám ezeknek az érméknek a felirata latin volt. Ez a tendencia hosszú évszázadokig meghatározta a pénzverést Magyarországon és Európa más államaiban is, azonban a XVIII. század végén, az európai nemzetállamok létrejöttével a nemzeti valuták is kialakultak.

Minden egyes ország létrehozta a saját egységes pénzrendszerét, amelynek egyik szembetűnő jellegzetessége volt, hogy a fémpénzek addig latin nyelvű köriratait a nemzeti nyelv váltotta fel. A másik szembetűnő változás a papírpénz forgalomba kerülése volt, mely a Habsburg Birodalomban – így Magyarországon is – 1762-ben jelent meg, immár német nyelvű felirattal. 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia pénznemeként vezették be az osztrák-magyar forintot, mely 100 krajcárral volt egyenlő.

Stílusjegyek a valutákon

Az új valuta és annak váltópénze azonban csak 1868-tól kezdve jelent meg fémpénzként a forgalomban. A magyar köriratú pénzek verését az 1868. évi VII. törvény rendelte el és szabályozta, melynek értelmében rézből készült egy-, és négykrajcárosokat, ezüstből készült tíz- és húszkrajcárosokat, valamint ezüst egyforintosokat és arany dukátokat hoztak forgalomba.

Az érméken az angyalos magyar címer, illetve Ferenc József arcképe szerepelt. A négykrajcáros érméket ráadásul csak 1868-ban verték, de azok az új pénzrendszer fennállásáig forgalomban maradtak. Az első osztrák-magyar forint bankjegyek megjelenéséig azonban egészen 1880-ig kellett várni, mert az új bankjegyek kibocsátásáért felelős Osztrák-Magyar Bank csak 1878-ban jött létre. Az új papírpénzek 1, 5, 10, 50, 100 és 1000 forintos címletekben jelentek meg és kétnyelvűek voltak: az egyik oldalon német, a másikon pedig magyar szöveggel. Az 1892-től megjelenő új valuta, az osztrák-magyar korona is ezeket a stílusjegyeket viselte, majd az első világháború után már kizárólag csak magyar nyelvű papírpénzek és fémpénzek voltak használatban.

Forinthistória

A forint a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt, illetve a történelem során más országokban is használták. A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945–46 évi hiperinflációt követően a pengő helyett a mai forintot. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. A forint váltópénze a fillér lett, azonban ez 1999 óta már nincs forgalomban.

Visszatérés a bukás után

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar pénztörténet szempontjából is mérföldkőnek számított, mivel ekkor készültek Magyarországon az első magyar papírpénzek, a „Kossuth-bankók”, és a fémpénzekre is ekkor kerültek először magyar nyelvű feliratok. A forradalom és szabadságharc bukását követően azonban újra visszatértek a német nyelvű pénzek használatához, majd az 1867. évi kiegyezéssel – ezúttal már véglegesen – ismét magyar felirat került pénzeinkre.

- Holmár Zoltán -