Nagy ellenzéki összefogás… – a nyugdíjcsökkentésért?

Nyíregyháza - Az ellenzék kormányra kerülve széleskörű nyugdíjcsökkentést hajtana végre – állítja levélírónk.

Decemberben 11 ellenzéki párt, lényegében a teljes ellenzék, köztük a Jobbik is, megállapodást írt alá az „idős emberek érdekében szükségesnek tartott intézkedésekről”. Ennek a „minimumprogramnak” kardinális pontja az évenkénti, inflációkövető nyugdíjemelés, pontosabban a nyugdíjkorrekció differenciálása, így azonban sokan nyugdíjértékvesztést, nyugdíjcsökkentést szenvednének el.

„Az évenkénti nyugdíjemeléseknél az alacsony ellátottak esetében magasabb, míg a nagyobb összegű nyugdíjak esetében alacsonyabb százalékú legyen a nyugdíjemelés.” – olvasható a megállapodásban, amelyben garantálják a nyugdíjak értékállóságának megőrzését is. A kettő teljesen kizárja egymást! Jól hangzik ugyanis a demagóg ígéret az „egyszerű ember” számára, eltekintve attól, hogy messzemenőkig igazságtalan, mivel egy munka alapú társadalomban munka alapú nyugdíj jár. Úgy látszik, az ellenzék a nyugdíjat egyfajta szociális segélyként kezeli, pedig nem az.

Amennyiben differenciálnák az évenkénti korrekciót, azzal felborítanák az értékarányokat a nyugdíjasok között. Ez amellett, hogy méltánytalan a magasabb nyugdíjért megdolgozó nyugdíjasokkal szemben, a mai aktív dolgozók közteher-fizetési moráljára is kedvezőtlenül hatna. Nem látnák ugyanis értelmét a nyugdíj miatt magasabb adót fizetni, ha egy aktuális osztogató populista kormány idővel úgynevezett „differenciált nyugdíjemeléssel” csökkentené a munkával elért pozíciójukat.

Tisztelet a kivételeknek, de sok nyugdíj azért alacsony, mert alacsony nyugdíjért dolgoztak meg. A régi, kedvezőtlen időszakban megállapított nyugdíjak felzárkóztatását folytatni kellene, de erre nem az évenkénti nyugdíjkorrekciók differenciálása a megoldás. Nagyon sokan rendelkeznek alacsony nyugdíjjal olyanok is, akik aktív korukban színvonalasan, nagy lábon éltek, s ha nem élték fel a javaikat, akkor most megtakarításokkal rendelkeznek.

Furcsa társadalom lenne az, ahol az alacsony nyugdíjakat azok nyugdíjából zárkóztatnák fel, akik rendesen adóztak, túlóráztak, hétvégén is dolgoztak, míg mások fusiztak, adót csaltak vagy fürdőbe jártak. Ezzel a hozzáállással az adóelkerülők meglopják az államot, a mai nyugdíjasokat, és majdani alacsonyabb nyugdíjuk okán, saját magukat is.

Hamis az érvelés

A szolidaritás, amire az ellenzék hivatkozik, hamis, mert aktív korban a közterhek vállalásában kell szolidárisnak lenni. Az alacsony nyugdíjért megdolgozókat tényleges rászorultság alapján a szociális ellátórendszeren keresztül kell támogatni, amennyiben indokolt, és aminek ma is számos formája létezik, a különféle kedvezményekről nem is beszélve, amik célzottan az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőket illeti csak meg. Inflációkövető „emelés” esetén valójában „értékmegőrző korrekcióról” beszélhetünk. Hamis érvelés az a differenciálás mellett, hogy aki nyugdíjban van, az már nem dolgozik és ezért a nyugdíjakat differenciáltan, sőt egyformán kellene emelni.

Ugyanis ha valaki 1000 tojás értékű nyugdíjpozícióért dolgozott meg, míg a másik 4000 tojás értékéért, akkor az évenkénti korrekcióknál ne akarjanak tojásokat átcsoportosítani a több tojás értékéért megdolgozott kárára, mert ezzel csökkentik az elért nyugdíjpozícióját. Értelemszerű, hogy magasabb korrekció illeti meg a magasabb nyugdíjért megdolgozót.

Érdekes, hogy ezt nem csak a baloldali és liberális pártok nem veszik figyelembe, de a Jobbik se, akik szintén aláírták a 11 párti megállapodást. „Sántít” a Jobbik béruniós programja is, amitől reméli a majdani magasabb nyugdíjakat, hiszen nem lehet az almát a körtéhez hasonlítani.

Számomra úgy tűnik, hogy az ellenzéknek nem arra van programja, hogy lehet a tortát nagyobbra sütni, hanem arra, hogyan lehet azt évenként újraszeletelni. Egy társadalom akkor működik normálisan, akkor van jövője, ha az munka- és értékalapú!

- Bán András -