Nyíregyházi tornatanár a bíróságon - "Egy ilyen pedagógus – akiből a mai világban több kellene – lejáratása, tönkretétele…?"

Nyíregyháza - Egy közéleti ember sosem lesz mindenkinek megfelelő, nem tud mindenki kedvére tenni – a tanár sem - írja olvasónk.

A Szabolcs Online-on megjelent, „Rettegtek a gyerekek a nyíregyházi tornatanártól” című cikkre szeretnék reagálni. Mivel az újságban a tanár csak mint J. G. D. szerepelt, és az iskolát sem nevezték nevén, én sem kívánom megjelölni. Akik ismerik a pedagógust és az esetét, tudják, kiről van szó.

Milyen a jó tanár?

A jó tanár szerintem nem az, aki nem követel, el lehet nála bliccelni az órákat, nem tart fegyelmet, ezek a későbbiekben csak sztorizásra való esetek. A jó tanár az, aki tudást, erőt, tartást ad a diákjainak, tud dicsérni, de fegyelmezni is, s így készíti fel őket szeretettel és odafigyeléssel a nagybetűs életre. A szon.hu-n írt sok-sok volt diákjának és szüleiknek aggódással és megértéssel teli véleménye azt támasztja alá, hogy a nevezett pedagógus ilyen jó tanár.

Lehet, hogy a kelleténél hangosabban beszélt, hogy nem mindenkinek tetszettek a fegyelmezési módszerei, na de bírósági eljárás…? Egy ilyen pedagógus – akiből a mai világban több kellene – lejáratása, tönkretétele….? Aki a gyerekekért élt, állandóan programokat szervezett nekik, s nem csak a kimondottan sporttehetségekkel foglalkozott (bár mint edző, itt is több díjat kapott) kézzelfogható eredményekért, hanem a többi gyereket is szerette volna edzett, erős felnőtté nevelni.

Közös feladat a nevelés

Ma, amikor statisztikák sokasága mutatja, hogy a magyar gyerekek nagy számban betegesek, túlsúlyosak, és a kormány is azon dolgozik, hogy többet sportoljanak a fiatalok, hadjáratot kell indítani egy olyan pedagógus ellen, aki szintén ennek érdekében dolgozik?

Igen, az én gyerekemet is belökte nyílt napon a medence széléről a vízbe, mert nem arra figyelt, hogy mit kell csinálni. Semmi baja nem lett, megtanulta, hogy mindennek megvan a maga ideje, a játéknak és a tanulásnak is. Igen, nem minden gyerek egyforma, vannak érzékenyebbek, szorongóbbak. De saját példámon tudom cáfolni a vádat, hogy manipulálta volna a gyerekeket.

Mikor az én gyerekem panaszkodott, bementem az iskolába a testnevelő tanárhoz, és elmondtam neki, hogy mi a gondunk. Nem estem neki rögtön, nem fenyegettem, hanem megbeszéltem vele. Hiszem, hogy a szülő és az iskola közös feladata a nevelés. Meghallgatott, s ha úgy érezte, ő vitte túlzásba a fegyelmezést, változtatott, de szinte mindig a gyerekek hibájából, pajkosságából születtek a konfliktusok. Sosem éreztette vagy tette szóvá, hogy a gyerek itthon elmesélt valamit, nem szégyenítette meg a diákjait.

Egy közéleti ember sosem lesz mindenkinek megfelelő, nem tud mindenki kedvére tenni, a tanár sem. Ez az eljárás, ami bírósági üggyé fajult, szerintem mégis szégyen az egyébkén jó hírű iskolára nézve. Sokakkal együtt bízom az igazságszolgáltatásban, s kívánok J.G.D. pedagógusnak kitartást, s hogy ne veszítse el fiatalos lendületét, a jó ügyért való tenni akarását.

- Asztalosné Koltai Györgyi -

KM

[related-post post_id="3738316"]