Húsvét: a feltámadás örömünnepe

Nyíregyháza - Virágvasárnap: ezzel a nappal megkezdődött a nagyhét, amely húsvétig tart.

A katolikus egyház ezen a napon emlékezik meg Jézus bevonulásáról Jeruzsálembe: az emberek virágokat szórtak Jézus elé, úgy köszöntötték, mint egy uralkodót, a dicsőséges bevonulásra emlékezünk virágvasárnapon. Ez a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be.

A húsvét kiemelkedő módon az öröm ünnepe." Felföldi László

Felföldi László római katolikus püspöki helynök, a Magyarok Nagyasszonya-társszé­kesegyház plébánosa a kereszténység legnagyobb misztériumát, a feltámadás örömhírét emelte ki húsvéti gondolataiban.

Az öröm ünnepe

„A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit kedvelt Jézus, és hírül adta nekik: Elvitték az Urat a sírból, s nem tudni, hova tették. Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. (…) Péter odaért, bement a sírba, s ő is látta az elhagyott gyolcsot, meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva, más helyen. Most már a másik tanítvány is bement. (…) Látta és hitt.”

János evangélista tanúságtétele szerint a tanítványok nem manipuláltak, nem lopták el Krisztus testét, hanem hittek. A mi hitünk belső fénye elhalványulhat. A nagy tudás nem egyenlő a világos látással. Mert ez a belső fény nem az elméleti tudás szintjén van, hanem az élet, a létezés szintjén, és így minden ellenállás nélkül hatol be a szívbe. A kereszténység az öröm vallása kezdettől végig, bontakozásának első pillanatától kezdve mindmáig. A húsvét kiemelkedő módon az öröm ünnepe. Alleluját éneklünk. Feltámadási körmenetet tartunk egyszerűen azért, mert az az öröm, amit húsvétkor megélünk, nem fér be a templom, a házunk falai közé sem, meg kell osztani azt az egész világgal.

- KM -