Aki régóta „atyáskodik” a várromnál

Vámosatya - A hetvenkét esztendős régészt, Juan Cabellót tisztelik és nagyra tartják a pályatársai.

Vaskos, impozáns, tartalmas, 462 oldalas kiadvánnyal tiszteleg a hetvenen túli Juan Cabello előtt az idén százötven éves nyíregyházi Jósa András Múzeum. A majdnem hat évtizede megjelenő évkönyv ősbemutatóját stílszerűen Vámosatyán tartották.

Ott, ahol régészként oly sokat kutatott, ott, ahol nagy szeretettel látták mindig, ott, ahol a település jószolgálati nagyköveteként néznek fel rá.

Almapálinkával fogadták

A kicsiny, mintegy 600 lelkes beregi faluba feleségével érkezett a dr. Németh Péter nyugalmazott múzeumigazgató által mesterien levezényelt, oldott hangulatú rendezvényre.

– Miután kineveztek a nyíregyházi múzeum vezetőjének, egyre gyakrabban hallottam a kollégáktól a spanyolos csengésű keresztnevet. Kíváncsivá tett, hogy ugyan ki lehet ez a Juan? – szólalt fel dr. Rémiás Tibor múzeumigazgató.

– Mivel más korszak a szakterületem, talán megbocsátható, hogy előzőleg nem ismertem, de aztán hamar felnyitották a szememet. Olvastam a feltárásairól, a publikációiról, hallottam róla történeteket, és bizony, ez alapján azt kell mondanom, hogy le a kalappal a munkássága előtt. Azonnal támogattam azt az ötletet, hogy neki szenteljük az aktuális kötetet. Úgy vélem, hogy a szerkesztők és a szerzők nagyszerű munkát végeztek, később is érdemes lesz majd levenni a polcról.

– Emlékeim szerint közel 40 esztendeje egy napon délután fél háromkor érkeztem meg Vámosatyára, ahol a középkori templom kutatása volt a feladat. Gacsályi tiszteletes jóféle almapálinkával fogadott, ami feledhetetlen emlék – jegyezte meg tökéletes magyarsággal Juan Cabello két slukk között. – Jártam-keltem, bolyongtam a világban, az országban, aztán 2005-ben Szász József, Vámos­atya polgármestere keresett meg azzal, hogy vegyek részt a Büdi-várrom feltárásában. Az a terület akkoriban úgy be volt nőve bozóttal, hogy csak négykézláb lehetett közlekedni. Majd 2009-2010-ben tervszerű ásatásokkal haladtunk tovább, tavaly pedig pályázati forrás tette lehetővé a folytatást. A helyieket is meglepte, hogy mik bukkantak elő. A magyar szakirodalom mindig is középkori eredetű várnak tartotta, de ehhez édeskevés köze van. Reneszánsz stílusban építtette Büdi Mihály várnagy a XVI. században. Az, hogy vizesárok vette körbe, a védelmi jelleget erősítette, az L alakú palotaszárny nyílásaiba beépített kőfaragvány pedig reneszánsz lakóépületre utal. Juan Cabello több szabolcs-szatmár-beregi templom feltárásánál vett részt, jelenleg a középkori eredetű mátészalkai református templomnál szorgoskodnak dr. Németh Péterrel.

Tisztelik és becsülik

– A történelmi korok kiváló ismerője Juan Cabello, akinek csakis hálával és köszönettel tartozunk – jegyezte meg a hatodik ciklusát töltő polgármester, Szász József. – A példája alátámasztja: régésznek lenni nem pusztán hivatás, hanem a napi munkával kell bizonyítania ahhoz, hogy elismerjék. Megtanított bennünket arra, hogy a múlt örökségét miként kell tisztelni és becsülni. A református templomunkat feltárta, majd a Csipkerózsika-álmából ébredező várromunk ásatásait végezte. Az a cél, hogy néhány év múlva a nagyközönség számára is látogatható legyen a Büdi-várrom.

Juan Cabello

Születési név: Juan Alberto Cabello Colini

Születési idő, hely: 1945, Montau

Pályája: középfokú tanulmányait Havannában fejezte be, felsőfokú diplomáját az ELTE BTK nappali tagozatán, régészet szakon (népvándorlás-középkor) szerezte, diplomamunkájának címe: Tojásos temetkezés a népvándorlás korában volt. Az egyetemi doktor fokozatot 1987-be szerezte meg a Nemesi birtokközpont kutatása Taron témából. Muzeológusként dolgozott 1971-től az Esztergomi Vármúzeumban. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Tudományos osztály, munkatársa volt (1975-1992). Budapesten az Országos Műemlékvédelmi Hivatal-Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ munkatársa (1992-2007), nyugdíjazásáig osztályvezetője.

LTL