Az élet igazolja: eb a vadász kutya nélkül

Tiszavasvári - A vadászatokon gyakran bebizonyosodik: a vadászember kutya nélkül nem sokra megy.

A kutyák szerepe a vadászatban címmel tartott a napokban előadást Tiszavasváriban a helyi Szikra Vadásztársaság hivatásos vadásza, Kovács Levente.

A legrégebbi 14 ezer éves

A szakember bevezetésként felidézte a kutyák származásának elméleteit. Egyes vélemények szerint ugyanis az ember leghűségesebb barátja a farkastól származik, míg egy másik tábor szerint a farkas és a sakál kereszteződéséből alakult ki. A legelfogadottabb nézet a farkast helyezi ősként előtérbe. A kutya háziasításával kapcsolatos legrégebbi lelet egyébként egy állkapocscsont, ami 14 ezer éves lehet.

– A farkasfalka és az emberfalka között nagy különbséget jelentett, hogy a farkasok hatékonyabban vadásztak, s erre a tényre az emberek is felfigyeltek. Aztán a táborhely körül eldobált csontok odacsalták a farkasokat, s az ott bóklászó kölyköket befogták, hogy majd segítsék a vadászatukat – magyarázta Kovács Levente.

– Aztán a vadászati kultúra fejlődésével az eltelt évszázadok során a kutyákat is úgy nevelték, hogy szakosodjanak. A vizslát például apróvad vadászatára használták, míg a kopót és a vérebet nagyvadak vadászatakor és sebzett állatok keresésekor vették igénybe. A kutyákat csoportosíthatjuk a nagyságuk és a felhasználásuk szerint is. Vannak például kistestű (tacskó, terrier), közepes méretű (vizsla, kopó, retriever) és nagytestű (agár) vadászkutyák is.

Harmonikus a kapcsolat

– A felhasználás célja szerint megkülönböztetünk nagyvadra és apróvadra vadászó kutyákat, valamint kotorék ebeket. Egy másik csoportosítás szerint használnak a vadászok hajtókutyákat, ilyen például a tacskó, a kopó, a terrier, és vannak utánkereső kutyák, mint például a hannoveri véreb, a bajor hegyi véreb, az alpesi tacskókopó.

Mint az előadásból kiderült, a jó kutya és a jó vadász között harmonikus a kapcsolat, igazi társak a mindennapi életben is. A kiváló érzékszervek miatt a kutya munkája nélkülözhetetlen a vadászatban, s egyben gazdája lelki társa is. Úgy is szokták ezt mondani a vadászberkekben, hogy „eb a vadász kutya nélkül”, vagyis az eredményes vadászathoz nélkülözhetetlen a kutya közreműködése. A vadászatokon számtalan olyan helyzet van, amikor bebizonyosodik: a vadászember kutya nélkül nem sokra megy.

MML