Nagyobb teret kapnak az állami támogatások

Kisvárda - „Az összesen lehívható 12 ezer milliárd forint 60 százalékát már gazdaságfejlesztésre fordítottuk.” Interjú Csepreghy Nándor államtitkárral, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével.

Harmadik alkalommal rendezték meg a „Vállalkozz rá!” elnevezésű szakmai fórumot hazánkban; a gazdasági konferenciának ezúttal Kisvárda adott otthont. Az eseményre meghívást kapott és előadást is tartott Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter­helyettesével az uniós források felhasználásáról és a különböző kormányzati, köztük a mezőgazdaság fejlesztését megcélzó támogatásokról beszélgettünk a konferencia után.

Az uniós források felhasználásában a jelenlegi eu-s költségvetési ciklusban az előző időszakhoz képest megváltoztak a prioritások. Miben lettek mások az irányok?

Amikor szocialista kormá­nyok vezették az országot, magyar vállalkozás szinte alig jutott uniós támogatáshoz, mert akkoriban a külföldi tulajdonban lévő cégek és a multinacionális vállalkozások taroltak a pályázatokon. Amióta azonban a Fidesz-KDNP kormányoz, ez megváltozott. Általánosságban elmondható, hogy 10 pályázatból kilencet magyar tulajdonú cég nyer el. A mostani kormány nem tekinti másodlagos állampolgároknak a magyar embereket, az Orbán-kormány pedig a jövőben is szeretné folytatni azt a szemléletű gazdaságpolitikát, mely a hazai vállalkozásokat helyezi előtérbe. Hisszük, hogy a magyar cégek is lehetnek európai mércével mérve jók és versenyképesek. Mi ugyanazt a támogatást szeretnénk megadni a hazai cégeknek, mint amit a német kormány megad a német, a francia kormány megad a francia vállalkozásoknak. Ezt a szemléletet kell meghonosítani Kelet-Közép-Európában is, csak ebben az esetben beszélhetünk majd prosperáló gazdaságokról.

Az uniós forrásokból milyen mértékben tudtak részesülni a hazai kis- és középvállalkozások?

Itt is jó a számpárokat látni. Az előző uniós költségvetési ciklusban a források 14 százaléka került a ­kkv-khoz és úgy összességében a magyar vállalkozásokhoz. 2014-ben Brüsszellel újratárgyaltuk a támogatási struktúrát, ennek köszönhetően az összesen lehívható 12 ezer milliárd forint 60 százalékát már gazdaságfejlesztésre fordítottuk. Ez ma meg is mutatkozik a különböző gazdasági mutatókban, például a munkanélküliségi ráta csökkenésében. 2010 előtt 12,8 százalékos volt a munkanélküliség, ma ez a szám 3 százalék körül mozog. Ma 726 ezer emberrel dolgozik több, mint nyolc éve. 2010-ben nem volt gazdasági növekedés, ma ez stabilan 4 százalék körüli. 2010-ig folyamatosan nőtt Magyarország adósságállománya, azóta ez körülbelül 10 százalékkal csökkent. Ezek a számok biztosították, biztosítják a rendvédelmi szerveknél, az egész­ségügyben, illetve az állami alkalmazottak körében már elkezdett béremelések alapjait.

2020 után hogyan változik majd az uniós pályáztatási rendszer?

Ez nagyban függ attól, hogy maga az Európai Unió milyen irányban fog változni. A Brexit egy olyan folyamatot indított el, melyet láthatóan Brüsszelből nem lehet megoldani. Magyarország a visegrádi országokkal közösen egy világos javaslatot fogalmazott meg Brüsszel felé. Ebben leírtuk, hogy a migrációs válságban az Uniónak magához kell térnie, pontosan meg kell határoznia az érdekeit. A Balkán-félsziget országait be kell kap­csolni az európai gazdaság körforgásába, ezzel párhuzamosan pedig az uniónak is növekedő gazdasági pályára kell állnia. Ebből profitálhatnak a magyar vállalkozások is. A kormány mindent megtesz azért, hogy a hazai cégek az uniótól függetlenül is erősödni tudjanak. 2010 előtt nem volt olyan fejlesztés, mely mögött ne lett volna uniós forrás. Ma már ez csak ötven százalékban igaz, ugyanis a gazdaságunk erősödése okán a költségvetés megteheti, hogy a korábbinál nagyobb teret kapjanak az állami támogatások.

A kis- és középvállalkozások részéről gyakran hallott kritika, hogy nehezebben jutnak különféle támogatásokhoz, mint a nagyvállalatok. Ez ügyben volt-e, lesz-e érdemi változás?

2015 és 2017 között 180 ezer pályázat érkezett be hozzánk, ezek közül 120 ezer pályázat nyert. A nyertes cégek 90 százaléka kis- és közepes vállalkozás volt. Ebben az időszakban alapvetően két feltételnek kellett megfelelnie egy pályázatnak: az egyik a gazdaság volumenének a növelése, a másik pedig a munkahelyteremtés. A munkaerő-piaci folyamatok láttán azóta változott a kormányzati szemlélet. Ma nem az a kérdés, hogy ho­gyan teremtsünk munkahelyeket, hanem az, hogy hogyan találjuk meg a megfelelő embert az adott pozícióba. A mostani pályáztatási rend­szerben nem a kiírásokhoz kell ötleteket szállítani, hanem a vállalkozói ötletekhez kell megtalálni a megfelelő forrásokat.

Megyénk mezőgazdasági megye. A kormányzat hogyan igyekszik segíteni a mezőgazdaságot?

A költségvetésben évről-évre nagyjából 1000 milliárd forintnyi pályázati forrás áll rendelkezésre arra, hogy a hazai agráriumot támogassuk. Azokat a kezdeményezéseket, pályázatokat szeretnénk támogatni, amely a növénytermesztésen vagy az állattenyésztésen, illetve az arra épülő feldolgozóiparon és kereskedelmen belül egy integrált rendszert hoznak létre. A mezőgazdaság szereplői az utóbbi években arra álltak rá, hogy a termelés első fázisába kapcsolódjanak be, s a terményt vagy a terméket dömpingáron adják el a kereskedőknek, ezzel a tényleges profit nem a termelőnél, hanem a kereskedőnél realizálódott. Mi olyan pályázatokat szeretnénk kiírni, melyek olyan technológiai fejlesztések megvalósításában segítik a gazdákat, melyekkel növekedhet a gyártási, termelési hatékonyság, viszont csökkenne az előállítási költség. Ha ez az előbb említett integrált rendszer megvalósul, akkor az egy egységnyi mezőgazdasági terméken realizálódó profit jelentős része a gazdálkodók zsebében maradhat. Sajnos a térség gazdasági szereplőiben él egy tévképzet, mely szerint a kooperáció nem lehet jó. Ez valószínűleg a rendszerváltozás előtti szövetkezeti rendszer tapasztalataiból fakad. Az akkor erőltetett együttműködési kényszer ma egy óvatos távolságtartást eredményezett a gazdák körében, pedig észre kell venniük a gazdálkodóknak, hogy ha szövetkeznek egy mezőgazdasági munkagép, mondjuk egy kombájn vagy egy aratógép megvásárlására, akkor eredményesebben és hatékonyabban tudnak termelni. Ez a szövetkezeti rendszer például remekül működik a német vagy a holland mezőgazdaságban. Ezt a fajta integrált rendszereket támogató pályázatokat szeretnénk kiírni a közeljövőben, de ezek mögé nem uniós, hanem kormányzati forrásokat fogunk rendelni.

KM-TG